Árnyék fekszik, alattomosan a fa tövében,
Jól lehűsölnék, ha lehetne, ebédidőben.
De mily’ gonosz a Nap velem, odébb ment az égen
És mire feleszmélek, árnyék, már nincsen régen.
Vecsés, 2002. szeptember 21. – Kustra Ferenc
Jól lehűsölnék, ha lehetne, ebédidőben.
De mily’ gonosz a Nap velem, odébb ment az égen
És mire feleszmélek, árnyék, már nincsen régen.
Vecsés, 2002. szeptember 21. – Kustra Ferenc
Olvasták: 171
Az Ön versének a helye...
Libbent a szoknyád, ó, Barbara,
Pont nem arra néztem, én marha.
Életpillanat volt,
Mi nem halmozódott.
Férfiembernek, úgy fáj ez ma.
Csak jöttél velem szemben Böske,
Csinosságod… látókörömbe.
Élmény volna veled,
Sütizni, ha eszed,
De, Te buszhoz mentél eleve.
Együtt kéne ülnünk, úgy vágytam,
Presszóban társra… nagyon ...
Pont nem arra néztem, én marha.
Életpillanat volt,
Mi nem halmozódott.
Férfiembernek, úgy fáj ez ma.
Csak jöttél velem szemben Böske,
Csinosságod… látókörömbe.
Élmény volna veled,
Sütizni, ha eszed,
De, Te buszhoz mentél eleve.
Együtt kéne ülnünk, úgy vágytam,
Presszóban társra… nagyon ...
Olvasták: 318
Ünnepi gondolatok
A Karácsony igazi lényege
nem az adott-kapott ajándékok értéke,
hanem az őszintén átélt szeretet,
az együtt megélt ünnepi érzések,
amikor az őszinte szeretet tölti be a lelkeket,
valamint a boldogság túláradása tölti be a szívünket
és amikor Szentestén a karácsonyfánkon a fények kigyúlnak
tiszta szívvel, önfeledten ...
A Karácsony igazi lényege
nem az adott-kapott ajándékok értéke,
hanem az őszintén átélt szeretet,
az együtt megélt ünnepi érzések,
amikor az őszinte szeretet tölti be a lelkeket,
valamint a boldogság túláradása tölti be a szívünket
és amikor Szentestén a karácsonyfánkon a fények kigyúlnak
tiszta szívvel, önfeledten ...
Olvasták: 329
Míg, kezem- vezette toll sercegve dudorász a papíron,
Addig örömöm, bánatom magamból, tollammal kiírom.
Fehér, famentes papírra vetem a dolgokat,
Írok bele sok mindent, szépeket és gondokat.
Kalamárisomban a sok tenta, az maga a tudás,
Lúdtollammal hordom papírra, maga a boldogulás!
Jó, frissen metszett a lúdtollam, ...
Addig örömöm, bánatom magamból, tollammal kiírom.
Fehér, famentes papírra vetem a dolgokat,
Írok bele sok mindent, szépeket és gondokat.
Kalamárisomban a sok tenta, az maga a tudás,
Lúdtollammal hordom papírra, maga a boldogulás!
Jó, frissen metszett a lúdtollam, ...
Olvasták: 329
Békés élet kellene, sors ad magatehetetlent!
Sors amúgy nem ad ilyent, csak jól elviselhetetlent,
Csak gerjeszti tovább, fáradhatatlan lehetetlent.
*
(haiku)
Szenderül a táj,
Elnémult a madárdal.
Ezüst ruhát ölt.
(senrjú)
Lassan mozdul már,
Sok év terhét cipeli.
Vágya békés lét.
*
Dér hidegen októberi, őszi a ...
Sors amúgy nem ad ilyent, csak jól elviselhetetlent,
Csak gerjeszti tovább, fáradhatatlan lehetetlent.
*
(haiku)
Szenderül a táj,
Elnémult a madárdal.
Ezüst ruhát ölt.
(senrjú)
Lassan mozdul már,
Sok év terhét cipeli.
Vágya békés lét.
*
Dér hidegen októberi, őszi a ...
Olvasták: 158
(Septolet)
Hűvösek reggelek,
Erdőben lépdelek.
Ménkűbe megyek…?
Vihar közeleg,
Ázás didereg!
Rohanok haza,
Isten szamara…
*
(10 szavas)
Már nem járok kis-gatyába,
Hűsült biz' az idő mára,
Nyár meg jól fölmászott fára…
Mese nincsen, itt van az időváltozás,
Hozta is magával azt, ami haragvás,
Nagy ...
Hűvösek reggelek,
Erdőben lépdelek.
Ménkűbe megyek…?
Vihar közeleg,
Ázás didereg!
Rohanok haza,
Isten szamara…
*
(10 szavas)
Már nem járok kis-gatyába,
Hűsült biz' az idő mára,
Nyár meg jól fölmászott fára…
Mese nincsen, itt van az időváltozás,
Hozta is magával azt, ami haragvás,
Nagy ...
Olvasták: 137