Miért, hogy annyi ember
árnyakat elfelejtett,
fényeket elfelejtett,
s lengeti üres lelkét,
a semmit: mindenét?

E talányt meg nem fejtem,
még ha jönne is évsor
a régi évsorokra,
s könnycseppes csillagokra
osztana volt mesét..

Már nincs is kinek írnom, -
ha írok, csak magamnak,
lét-kunyhócskán két ablak,
látókat ...

A Fal? Különös termék.
Ki, mi építi fel?
A Végtelen jól tudja,
s Végesnek nem felel?

A falról én is sejtek
ezt-azt, s lehet: tudok,
míg sejtés, s tudás, együtt,
el nem búcsúztatott.

A Falban sok halott van, -
és egyre több ...

Öreg vagyok. Kint tűnődik a hó,
ébrenlétet fehérrel altató,
de ébreszt kor, kór, és e kor, - keret,
álmosítón múltat, emlékeket.

Ám győz a MOST! Fentről szól „Szent Család”,
hazugság moslék, öntik médiák,
felbérelt szolgák, s kényszer-tánc rabok…
S itt is, ott is röhögő tolvajok!

A Ház? „Kisház”. Tán Vörösmarty sem ...

Túlélő tréningen…

(Lépcsőzetes)
Roppant kegyetlen
Volt a fagyos éjben,
Önként vállalt sötétben.
Nem félni itt lehetetlen.
Szerencsecsillagunk felhőben,
De kipróbáljuk magunk… röptében.
Megyünk, mínusz húsz fokban, éjsötétben,
Félelem lekötözte agyunk… élőben.
Húsz kilométert kell menni, ...

Bágyadtság látszik szerte a tájon,
az égen, az egész világon, bokrokon, fákon.
a tél már elfáradt, pihennie kéne.
Hadd jöjjön már végre a tavasz a helyére!

Van kinek annyi fénye és meleg van, mit a gyertyája ad…
Van, hogy a csatába, papír talpú bakancsba vonul a had….
Van, ki csak úgy meghal és még koporsóra sem telik…
Van, kinek sok van, a kutyája is szalámit eszik...
*
Erdő fái közt
Is jó lehet kilátás…
Magasles… magas.
*
Siker útja a
Sok-sok tevés, lejárás.
De mi a ...