A besűrűsödött csöndem, magába szigetelten-halkan vinnyog,
Körben zajokat magába szívja, azoktól meg hangosan pityog…
A besűrűsödött csöndem, magába szigetelten-halkan vinnyog.

Csend van: szerelem,
Szemed fényét szeretem,
Szívedbe írom csendem, velem.
*

Az öregségben az ember, már nem is ordibál, tán' nincsen kivel,
Meg nem is ...

Az esőcseppek a sötét felhőkből szüntelen hullanak
és a már felázott talajon szennyes tócsákká válnak.
A Nap elbújik a tömören álló sötét fellegek mögé
és onnan próbálkozik ki-kinézni az ázott föld felé.

A borús. szürkült környéken
gyenge, fásult fény terül széjjel.
Az esőnek borús hangulata
most az őszi tájat ...

Orkán, te féktelen, vad vihar!
Miért bántasz, hagyd abba hamar.

Eltépted az esőköpenyemet,
Leverted a fákról gyümölcsömet.
Zajos vagy, megijesztetted kutyát.
Még most is hallom, tehén múgását.

Tudom, amit tudok… te elmész innen
És életünk, helyes vágányra zizzen.

Pennámmal most, kiírlak magamból, itt ne féktelenkedj!
Jót nem ...

Hangulattalan poéta-történet

(3 soros-zárttükrös)
A tollam, bőszen rója a csend sorait, ahogy fekszik az asztalon.
Nem tudom, mi legyen, még nincs elől papír… munka-kész íróasztalon...
A tollam, bőszen rója a csend sorait, ahogy fekszik az asztalon.

Át kellene már ültetnem a gondolatokat a tollamba,
És papírra vetni, egy fölséges, verses ...

Renga-láncversben – fél haiku láncban.

Egy csésze kávé,
Reggel első teendő.
Feldobja napom!
Uzsi sütemény,
Mellé, gőzölgő kávé!
Finom élvezet.
Egy csésze kávé,
Sok-sok rosszra ellenszer.
Javult közérzet!
Uzsi sütemény,
Lekváros a kedvencem.
Kávé gőzölög.
Egy csésze kávé,
Segít, ha fáj a fejed!
Fájdalom ...

Az érzelmek síkján…

Kedves Barátném, mutasd a kottád,
Mit mutat nekem az ábrád?

Kedvesem!
Ne keresd kottám.
Egy húron pendülünk már.
Húrom pengesd, búj hozzám,
Szeretlek! -mondám.
*

Odaadó szeretőm… az egyetlen vagy,
Aki bajban el nem hagy.

Tudom jól,
Egyetlen vagyok.
Tűzön, vízen át együtt,
Menni veled ...