Fájó emlékké, mond anyám, hogyan és miként válnak,
A gyermekként meg nem valósult, bennünk maradt vágyak?
Elég-e a gyerekeknek a saját, rugós ágyak?

Mi otthon az Anyák napját, mindig ünnepeltük,
Szeretettel köszöntöttünk, ezt el nem feledtük.
Virágot mindig kaptál, azt főként kézzel szedtük.

Van sok emlékem, azokat a lelkemben ...

Születünk, ez élet sora, de ettől az élet nem mostoha…
Főleg, ha ott van velünk és vigyáz a szerető: édesanya.

Bármilyen jó, vagy katasztrofális az életed sora,
Hozzá mindig odafordulhatsz, hisz’ ő az édesanya.
Ha fiatal, ha megöregszik, téged, mindig vár haza,

Ő az, ki rád soha, semmiért nem haragszik meg,
És ha megfedd, akkor csakis azért, ...

Hát, megígért versem sokáig nem jött
(Neked dedikált), nem siettem el.
Miért? Jól tudtam (amint Te is tudtad):
most nincs Idő, mely Versig felemel.
A versekért kopóid sem ugatnak.
Megértik, mert irodalmi kutyák:
ha a világban rövidül a kolbász, -
hosszabbak lesznek a litániák.

Ám az adósság mégiscsak adósság
(akkor is, ha írott szó mit ...

Édesanyám, köszönöm neked az életemet
Csókolnám és a bölcsőmet ringató kezedet…
Édesanyám, köszönöm neked, hogy nekem élted életedet,
És folyvást csak pazaroltad rám a ki nem fogyó szereteted.

Anyák napján reggel, elnézem a harmatcsillogást a virágon,
Apró fénysugár villan, levélsarjasztó, kerti dió

Olvasták: 406

Anyák napja,