Már én is igen unom, hogy a számon.
Csak panasz szava tódul elő vádlón,
De egyedül vívom dicstelen harcom,
Közben szép lassan elvesztem az arcom.

Hiába van hű, szamuráj szellemem,
Ha azt alkalmazni nincs segedelmem.
Pedig a hovatartozás nagy erő,
Amit csak én tudok és miért nem ő?

Mint egy Ronin kóborlok a semmibe
És földerítem azt, ...

Meditáció a létezésről… Versben, apevában és 10 szavasokban írva.

Ősz:

Vége már a nyárnak, a napfény erőtlen,
Majdnem elvész már a fakón-kékes, égen…
A kisbogarak, már csak életuntan csámborognak,
Keresik, nyomát a már végleg elmúlt szebb napoknak.

Ősz
Leple
Fényt takar.
Vánszorgó ...

Meditáció a létezésről… Versben, apevában és 10 szavasokban írva.

Tavasz:

A tavasznak is van tündére?
Ugyan, miért nem jár már erre?

Most,
apró
talpai
nyomán éled
alvó természet.
*
Nekünk a téli éj, csapjon már át a tavasz hajnalba.
Szeretnénk, mikor sarjad a fű, azt hallgatni hajnalba’…

A
test ...

Az elmúlást veresben és 10 szavasokban írta a szerzőpáros

A múlt, mint nagy sziklafal, a tényeket őrzi rég,
Meg a régmúlt történéseit nagyon védi még…
A múlt orma csak, fel, olyan nagyon magasba tőr,
Kutakodás közben a saját magányom gyötör….

Már nem táplál életet,
Nincs ereje. Odalett minden, jéggé ...

Haikuban, 10 szavasban és apevában írt a szerzőpáros...

Fénylő az égbolt,
Csillagok vakítanak.
Hűsítés nincsen.

Hold is ragyog, mily ékes,
Nincs, ki hazakísérjen...nem vétkes.
*
Éjjel a vén hold,
Magányos és táncolgat.
Árnyékmozgások.

Halkan dalol, táncra hív,
Öleli árnyékom... nincs már magány, ...

Versben és európai stílusú haikuban, valamint 10 szavasokban…

Fény kikandikál
A hajnali felhőkből.
Sugara, villog.

Arcomon vesztegel, enyhén melenget,
Nyárnak nyoma veszett, ősz búcsút rebesget.
*
Kinézek az ablakon, rögvest látom a havat.
Jobban nézem, keresem, de nem látom a nyarat.
Már, itt a tél és a nyárból emlékem sem ...