ÓKOR. Időnként itt-ott szóltak bölcsek:
- Az emberség egy jobb kort követel meg!
Az athéniak ily szavakra köptek:
görög görögre támadt, öldököltek.
Isteneik? Érdekes pofák voltak,
s ők is tették a sok pofátlan rosszat.
Tény: gyönyörű lett egy-egy szobor, váza..
Ám a Szépség kincsekkel telt világa
nem lehet álarc, ami történt, ...

Téma meditáció, filozofálva…

Mire vár lélek?
Ha tudná mire, de nem!
Majd, minden eljő…
*
Vár, mélázva nézegeti az alant elterülő völgyet…
Vár mélázva, egy silbak elülső várfalnál, lát egy hölgyet…
Vár mélázva, az idő, megszemlélné eljövő jövőket…
*
Vár-e még élet?
Él-e még ...

Meditál a poéta… versben, haikuban, HIAQ –ban, TANQ –ban.

Ragadd... a tollat,
Terítsd ki a papírost.
Dolgozik az agy.
*
Repülj valóságba,
Szárnyalj a fantáziával.
Ürítsd ki lelkedet.
*
Írj novellát és még írj vegyesen verseket.
Vess papírra sorokat, esszéket, vesszőket!

Szólj a lelkednek, ...

Ki nem bucsuzik el, itt marad.
Maradó jelenlétéből erő fakad.
Van, ki elmegy, és nem jő vissza,
Lehet, csak azért, mert nincsen útja vissza.
*
Jövő várása,
Ülő hírnöke a jónak!
Vihart támasztó!

Vecsés, 2003. augusztus 16. – Kustra Ferenc

Könnyező, haldokló csillagok,
Mondjátok, hogy óh… én ki vagyok?
Csak hulló csillag a kék égben
Vagy törmelék a semmiségben?

Vágtatnék én harci szekéren…
Csak álmodok hosszan és mélyen,
De nincs lovam, nincs is szekerem,
Csak nagyon vágyódik a lelkem.

Szárnyalnék, mit sas a kék égben,
Halásznék, mint sirály a vízben.
Tortát ...

Békés a csend.
Nem zörren falevél, nem zizzen szél,
kis rigók alszanak a bokrok tövén.

Csak egy hang, egy ütem,egy ritmus zengett.
Csak ezt hallottam mellkasom peronján,
dübörgő tamtamot, mit a fülem jelzett..

Szemeim legelve édes ajkadon,
s arcodat látni, tekinteted..
Elöntött suttogva ...