Meditáció a létezésről… Versben, apevában és 10 szavasokban írva.
Tavasz:
A tavasznak is van tündére?
Ugyan, miért nem jár már erre?
Most,
apró
talpai
nyomán éled
alvó természet.
*
Nekünk a téli éj, csapjon már át a tavasz hajnalba.
Szeretnénk, mikor sarjad a fű, azt hallgatni hajnalba’…
A
test ...
Tavasz:
A tavasznak is van tündére?
Ugyan, miért nem jár már erre?
Most,
apró
talpai
nyomán éled
alvó természet.
*
Nekünk a téli éj, csapjon már át a tavasz hajnalba.
Szeretnénk, mikor sarjad a fű, azt hallgatni hajnalba’…
A
test ...
Olvasták: 416
Az Ön versének a helye...
Az elmúlást veresben és 10 szavasokban írta a szerzőpáros
A múlt, mint nagy sziklafal, a tényeket őrzi rég,
Meg a régmúlt történéseit nagyon védi még…
A múlt orma csak, fel, olyan nagyon magasba tőr,
Kutakodás közben a saját magányom gyötör….
Már nem táplál életet,
Nincs ereje. Odalett minden, jéggé ...
A múlt, mint nagy sziklafal, a tényeket őrzi rég,
Meg a régmúlt történéseit nagyon védi még…
A múlt orma csak, fel, olyan nagyon magasba tőr,
Kutakodás közben a saját magányom gyötör….
Már nem táplál életet,
Nincs ereje. Odalett minden, jéggé ...
Olvasták: 449
Haikuban, 10 szavasban és apevában írt a szerzőpáros...
Fénylő az égbolt,
Csillagok vakítanak.
Hűsítés nincsen.
Hold is ragyog, mily ékes,
Nincs, ki hazakísérjen...nem vétkes.
*
Éjjel a vén hold,
Magányos és táncolgat.
Árnyékmozgások.
Halkan dalol, táncra hív,
Öleli árnyékom... nincs már magány, ...
Fénylő az égbolt,
Csillagok vakítanak.
Hűsítés nincsen.
Hold is ragyog, mily ékes,
Nincs, ki hazakísérjen...nem vétkes.
*
Éjjel a vén hold,
Magányos és táncolgat.
Árnyékmozgások.
Halkan dalol, táncra hív,
Öleli árnyékom... nincs már magány, ...
Olvasták: 426
Versben és európai stílusú haikuban, valamint 10 szavasokban…
Fény kikandikál
A hajnali felhőkből.
Sugara, villog.
Arcomon vesztegel, enyhén melenget,
Nyárnak nyoma veszett, ősz búcsút rebesget.
*
Kinézek az ablakon, rögvest látom a havat.
Jobban nézem, keresem, de nem látom a nyarat.
Már, itt a tél és a nyárból emlékem sem ...
Fény kikandikál
A hajnali felhőkből.
Sugara, villog.
Arcomon vesztegel, enyhén melenget,
Nyárnak nyoma veszett, ősz búcsút rebesget.
*
Kinézek az ablakon, rögvest látom a havat.
Jobban nézem, keresem, de nem látom a nyarat.
Már, itt a tél és a nyárból emlékem sem ...
Olvasták: 385
Ahogy nincs soha lelke az időnek,
Hódolnék, ama perverz élvezetnek,
Hogy a pillantásomat tövig döfném,
Háta közepébe, nem erőlködvén.
A pechről szólok, e sátánfajzatról,
Kit, már ki kéne rúgni a világból,
Mert nem hagy békén, szelleme tobzódik
És nem ereszt, fog és csak erőlködik.
És a vihar, ...
Hódolnék, ama perverz élvezetnek,
Hogy a pillantásomat tövig döfném,
Háta közepébe, nem erőlködvén.
A pechről szólok, e sátánfajzatról,
Kit, már ki kéne rúgni a világból,
Mert nem hagy békén, szelleme tobzódik
És nem ereszt, fog és csak erőlködik.
És a vihar, ...
Olvasták: 325
Az aratás körüli időkről, tankában írt a szerzőpáros…
Búzatábla, mint
A tenger, úgy hullámzik!
Kalász is szédül.
Izzad a fény, csepereg,
Búzaszemen megremeg.
*
Recsegő, száraz
Dülöngélés már, érés.
Kalász is roppan!
Játszik a szél, simogat,
Rendezi a sorokat.
*
Kaszások fenik
Acélokat. Élt reá.
Kalász, ...
Búzatábla, mint
A tenger, úgy hullámzik!
Kalász is szédül.
Izzad a fény, csepereg,
Búzaszemen megremeg.
*
Recsegő, száraz
Dülöngélés már, érés.
Kalász is roppan!
Játszik a szél, simogat,
Rendezi a sorokat.
*
Kaszások fenik
Acélokat. Élt reá.
Kalász, ...
Olvasták: 488