Versben és európai stílusú haikuban…

Gyermekkoromban!
Ítéletvégrehajtó
Böllér. Hosszú kés.
*
Alig volt hentes,
Így a nép, otthon vágott.
Hurka és kolbász!
*
Estére terjedt
A töpörtyű illata!
Frissen, fölséges.
*
Jó tartósítás,
Ha húst, zsírral leöntjük.
Vegyszermentes volt!
*
Egyszer éppen mi vágtunk és ...

Az ezüst nyár nyáron, s önmagán túltett:
levelein fellobbant fényfolyam
indult el, - és egy költő arra gondolt:
e világban még mindig dolga van.

Ha ugyan dolog Szépséget csodálni,
menteni a múlandó perceket,
míg meleg légben el-elszáll varázslat,
s csend zárul össze madárhang felett..

Varázslatával vétkezik a költő,
ha elfedi azt, ...

Neved nem tudom, rovarfurcsaság,
csúnya szépség, melyen mozog a csáp,
hatlábú lét, petéből lett csoda,
nagy, teremtő kör gúnyos mosolya.

Elővehetném képeskönyvemet:
benne rovarkép, hatalmas tömeg,
de lusta is, meg költő is vagyok, -
s te sem kívánsz tudós vizsgálatot.

Bevallom, már a versem elején,
ösztön lényecske, hogy lenézlek ...

Bokorvilág. Fekete fürtű bodza
izzó sötétjét a szemekbe dobja.
Fent a felhőhad fénygőggel halad,

akár megannyi hit-kalmár kisember,
ki tudja jól: a haszon merre ment el,
s égboltot vált, ha itt a pillanat.

Hit-kalmárok. Nem tartozom közéjük,
s nem dicsérem illemből törpeségük,
nem volt enyém sohasem illemük,

mohóságuk, egymást ...

ÓKOR. Időnként itt-ott szóltak bölcsek:
- Az emberség egy jobb kort követel meg!
Az athéniak ily szavakra köptek:
görög görögre támadt, öldököltek.
Isteneik? Érdekes pofák voltak,
s ők is tették a sok pofátlan rosszat.
Tény: gyönyörű lett egy-egy szobor, váza..
Ám a Szépség kincsekkel telt világa
nem lehet álarc, ami történt, ...

Téma meditáció, filozofálva…

Mire vár lélek?
Ha tudná mire, de nem!
Majd, minden eljő…
*
Vár, mélázva nézegeti az alant elterülő völgyet…
Vár mélázva, egy silbak elülső várfalnál, lát egy hölgyet…
Vár mélázva, az idő, megszemlélné eljövő jövőket…
*
Vár-e még élet?
Él-e még ...