Gyermekei a Csendnek
jöttek, s mesébe mentek.
Közben a som beérett.
Bokrokon színe vérzett.

Kőtestű tölgyfák álltak.
Kéklett égbolt-vasárnap
templom, s lengett lemondó,
hit-hintás, halk harangszó.

Az estém készült bennem
árnyjáték-félelemben.
Madárszem csillagének
várta, hogy égre léphet.

A hegy meg holdját ...

A VÉGTELENBEN

A végtelenben minden kis sziget,
s ismert tájak is ismeretlenek.
Ismert, s nem ismert végesben se jobb,
s ez mit súg neked, ha átgondolod?

TAVASZBAN

Nem elég, ha virágfény útra kel:
segíts neki, - szívedig érjen el!

HISZED?

Hiszed: istené olyan égi jel,
mely tőled imádatot követel?
Ilyennek nem tartok jelet, ...

Mondd...

Mint magányos,
lefelé hajló fűzfa ága.
Kinek hajtásai oly élénkek.
Leveleid zöldben fénylő bontása,
szememben,
legszebben simuló térképed.

Miért sírnak cseppenként
a harmat által ölelt tavon,
mely közt a boldogság környékez?
Hallod e füttyös tollak énekét?
Kik fuvoláznak, s Te ...

Itt a húsvét, megjöttem, nekem ez a mai napom,
Hoztam a jó szagomat, ez lesz nekem a címlapom.
Látom a sok lány és asszony izgul, nagyon várva,
Hogy a címlapomra kerüljön, talán még máma.

Hah, látom a nagyi beteg, de a szeme csillog,
De nyugalom a kezemben a szag mindjárt villog!
A nőneműek úgy járnak, hogy meg fogom őket locsolni,
Aki meg most ...

Versben és európai stílusú haikuban…

Holdvilág szűkül,
Hajnal már ébredezik.
Kisiklott élet…
*
Vezérállat is lehettem volna,
Csak szarvatlan kos vagyok.
A sorsom… ám másként gondolta,
Csak a rabszolgám vagyok.
*
Megfáradtál és
Homlokod már ráncos lett!
Torz halál-mosoly.

Vecsés, 2002. október 6. – Kustra ...

A poéta meditál…

Életperc, végleg belefagyott a párnámba,
Én meg aztán belestem az életármányba…
Most nem is tudom, hol vagyok, mely tartományba?

Lélekhullámaim csapkodják a partomat,
Ilyen párás zajban, nem hallom a hangomat…
Nézek körbe... keresem üldöző vadakat.

Mit ér a poéta ma,
Ha nincs ...