Anyag, s Idő teremt. Együtt. A Szellem
létezik-e, s játszik a Végtelennel?
Erről tény nem szól, - mit képzelet átad:
csak az, mit hisz tudatlan ösztönállat
(tudósban is, lehet Lombikok Atyja,
ki Nobel-díját végül learatja,
vagy író, ki a Parnasszusra lépett,
s jobbra-balra küld el hegyi beszédet).

A Szellem? Ilyet megformál az ...

Csillogó könnycseppek....
vajon mit jelentenek?
örömöt vagy bánatot?
fájdalmat vagy boldogságot?

A lélekből fakadnak,
a szemekből indulnak,
végig folynak az arcon,
utat törve a harcon.

Titkolni nem lehet
erről senki nem tehet,
majd hirtelen eltűnnek,
ha az érzelmek hűlnek.

Emberek ...

Egész univerzumot nyeltem le.
Csiklandoz a Tejút hulláma,
a nyelvem végén ott guggol a menny,
beugrani készül a gigámba.

És belül? Kincseim hol hevernek?
Nem látod? Mondod csak űrt tapintasz.
Kérlek, nyisd tágra vizslató szemed,
találd meg, nyújts számomra a vigaszt!

Mert, ha színarannyal kivert lelkem
neked sem több már, mint szürke ...

Azóta is utánad vágyakozom
Nem lettél a szeretőm
se sorsomban csillagom
nem éreztem közelről a bőröd illatát
kitárt tenyeredben
nem lüktettek csodák
s én sem tartottam rőt
lángjaidat a tenyeremben
pedig öleltelek százszor is
ha rád gondoltam
megvert s megáldott
képzeletemmel

Azóta is vágyódom utánad

Senki sem tudja, ...

Szívembe beleégett nyomok, mit itt hagytak az esztendők,
Emlékek lángolnak a sírban, mik soha nem felejthetők
Lelkembe végleg beleékelődtek, mint sárba a lábnyom,
Mély érzés szálldogál bennem, és repül gyönge angyalszárnyon.

Nem történhet meg már, mi egykor maga volt a boldog mosoly?
Elhalt örömnek fája, földjéből nőtt ki a bú, s oly ...

Harcok és kínok,
az élet csak ennyi.
Hit,remény, szeretet kell,
hogy tovább tudj menni.

Ha ez megszűnik,
a lélek szenvedése,
hatalmasnak tűnik,
s a fájdalomnak nincs vége.

Elfogy az erő,
mi előre hajtott.
az idő veszendő,
már nem siratod.

Csak sóvárogsz,
egy két kedves szóért
aztán megkövülsz mától,
már nem ...