Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Fa

Amikor szüksége volt rám én mellette álltam,
hosszú évekig rá oly türelmesen vártam,
lelkének törékeny világát őrangyalként vigyáztam,
a jobbik énemet mindig ő benne láttam.

Végül mégis elárult az ki számomra szent,
kitaszított szenvedő lelkemben felborult a rend,
hangjának lágy bársonyát elnyomja a csend,
fáj, hogy ez neki semmit ...
Olvasták: 331
Részletek
Az Ön versének a helye...
Egy 21 éves lány volt, munka után hazafelé tartott,
nem ártott senkinek, békésen szabályosan hajtott.
Mikor egy ittas sofőr áttért az ő sávjába,
és taszította őt véget nem érő örök álmába.

A kocsi megpördült és az oldalára borult,
egy fának csapódott, ő a roncsok közé szorult.
Senki nem állt meg segíteni, még csak nem is ...
Olvasták: 429
Részletek
Vannak csaták, melyeket magunkkal kell vívnunk,
ezek ellen segítségül bárkit is hiába hívunk.
Vannak utak, melyeken végig kell, hogy menjünk,
ahhoz, hogy vissza már tiszta elmével tekintsünk.

Ahhoz, hogy ne fertőzze meg emlékeinket a fájdalom,
és szeretteink szemébe nézve ne tekintsen ránk a szánalom.
Vannak utak, melyeket végig kell ...
Olvasták: 237
Részletek
Elmúlt a perc, hogy meggyónjam bűneim,
most ellenem fordulnak mind eddigi tetteim.
Szólnék hozzád de a szemed már csukva van,
én csak némán átkozom magam.

Tehetetlen eltelt búcsú nélküli percek,
fájóan lassan egyre csak telnek.
Soha nem mondtam el, már hiába a szó,
mindez már vissza nem fordítható.

Nem mondtam mily fontos vagy ...
Olvasták: 371
Részletek
Búcsúzom, búcsúzom tőled ezen szavakon,
régen tudtuk már, hogy egyszer eljön ezen alkalom.
Búcsúzunk egymástól fájó szívvel, nehéz szavakkal,
de tudok valamit ami majd megvigasztal.

Bár nem leszel már itt velem,
sok sok boldog percünk emléke megmarad nekem.
Barátságom, csak ez mit -e hosszú útra adhatok neked,
nevetést, humort, ...
Olvasták: 460
Részletek
Azt mondtad örökké tart, majd a pillanat,
mi nem múlik el sohasem,
azt, hogy többé nem mész el,
örökké itt maradsz velem.

De elmentél. Álmaim és vágyaim elragadtad újra,
magaddal cipelted, magaddal az útra.
Elmentél, hidd el nem sírok utánad.
De vissza többé ne gyere, mert én már nem várlak.

Azt mondtad elmúlt már. Meg se ...
Olvasták: 451
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére