Arcunk mögött érzem, rég mások laknak.
Lelkünkön teher ül,
nincs rajta ajtó, sem ablak.
Ébredő szemünkben nem ér össze álmunk.
Fagytüzes vágyaink priccsén,
fogvacogva fázunk.

Gyűrött arcunkon minden elfér.
Nincs rajta tavasz, csak jéghideg tél.

Sejtenként meggyötörve,
darabokban ...

Útkeresés

Néha, mikor a fájdalom
vált bérletet a válladon,
mély sebet szánt, - érezheted,
melytől eláll lélegzeted;
bú öleli sebzett lelked.

Ahhoz nincs szó, nincs képzelet,
bántó vád, ahogy eltemet;
könnyed nyeled, zavartan állsz,
mit mondhatnál, szót nem találsz,
beborítja szíved a gyász.

Később: ha a sós ...

Az irigység alaktalan, bűzös massza.
Sárga pergamen szín ujjával a gonosz,
törékeny lelkedet csúful összemarja,
míg rendetlen rímpárok között lajstromoz.

Butasága leple művedet takarja,
tehetségedet elfedi üvegdoboz.
Szótagszámok eltérése őt zavarja,
melyet értéktelen tanáccsal viszonoz.

Kíváncsi vagyok, versem majd ...

Megbabonázó napsugár táncol a kertben,
majd szédült táncát rója tovább a fűben,
s a buzgó fénycsókoktól megszédülten
gyönyörű, szépséges rózsák nyílnak a kertben

és a gyümölcsfák is részesei e nyári táncnak.
A rügyek kipattannak, a fák gyümölcsökkel adóznak.
Így fizetnek azért a gondos, szorgalmas munkáért,
amit a kertész ...

Bírálók és barátok...



A sport még manapság is fontos szerepet

játszik életemben. Jó csapatjátékos,

és társaságkedvelő lévén szeretem

kihozni magamból mindig a száz százalékot.

...

Lehunyt a Nap utolsó sugara,
És én itt maradtam újra magamra.
Magasba száll a Remény füstje,
De a Reménytelenség a pokol kapuját
Döngeti napok óta egyre, csak egyre,
S a Magány járja át a pusztaság útját.

Zokogva hullnak alá az esőcseppek
S a könnyeim elárasztanák a Földet,
Ha nem apadt volna olyan hirtelen
Lánggal ki egy meg nem ...