1. versszak
Azon gondolkodom, hogy miről szóljon ez a vers,
Mert ihlet nélkül minden olyan nyers.
Lehet, hogy csak a fáradtság teszi ezt velem,
De meglehet, hogy egy személy ki nincs itt nekem.

2. versszak
Nem árulhatom el, hogy kiről álmodozik-e megtört lélek,
Mert a csalódástól túlságosan is félek.
De van, hogy nincs mit tenni, mint ...

1. versszak
Voltak pillanatok, amiket örömmel idéztem
Érzések, melyeket nehezen feledtem,
De tovább léptem, mert ez kellett tennem
Még akkor is, ha a szívem megszakad bennem.

2. versszak
Reméltem, hogy ez után helyre jön majd minden
De rá kellett jönnöm, hogy ami volt az nincsen
Egyedül maradtam a barátoktól távol
Mi lesz most velem, a ...

Utolsó könnycsepp az arcomon,
Utolsó hamis csók az ajkadon,
Utolsó gyengéd ölelés és megyek,
Utolsó szavam: felejts engemet.

Végül is mindent eladtam,
Végül is mindent elhagytam,
Korhadt gerendákon átléptem,
Fájdalmaim a falakba véstem.

Az utamon megyek, kihalt a táj,
Beszélnék, ...

A felhő és az egér.



Szomorkodik az idő, szürke felhő egyre jő,
Szél tereli ide - oda, mintha csak egy juhnyáj volna.

Lompos hasa majd földig ér, fölpislog rá a kisegér,
Hozzám készülsz szürke testvér? Otthonomba be ne jöjjél!

Egércsalád riadtan őrködik a kapuban,
Felhő mindjárt ide ér, jaj lesz ...

Levél Maros Gáborhoz

A játékod néztem egy este a színpadon
Én is játszom itt az életszínpadon.
Keserű sorsommal fonódik ez össze,
Küzdelmes életemmel fizetek érte.
A miénk is, nemcsak őseink vétke;
A mai napig nem teljesült ...

Csupasz fák közt egy téli téren
A parkösvényt mendegélem.
A Kollégium elé állok s a tanárnő ablakánál
Könnyes szemmel, didergek, fázok.

Benn a házban, jó melegben,
Álomba ért szerelemmel,
Múzsám, mélyen alszik csendesen.
Örül, boldog nélkülem!

Az esteli hóesésben, a csípős, hideg,
Arcomba fúvó téli szélben
E ...