A gyertya halála.


Egy mozdulat, és lobog is,
A csöpp láng a gyertyámon,
Figyelmem elkalandozik,
Túl heted-hét határon.

Közben a két szemem nézi,
Öntudatlan kíséri,
Mint hullik a gyertya könnye,
A tűz lassan emészti.

Gyöngyöt sír, mind szerteszórja,
Egyre ontja, pergeti,
Pusztulása a ...

Síron túlról, a maradóknak.


Elhagyta a lelkem
ezt a fáradt testet,
fájdalomtól, kíntól
megkönnyebbülve.

Szabadulva súlytól,
könnyedén ellebeg,
felhők magasába,
vagy még azon is túl.

Menekült madárként
bódultan keringek,
a végtelen égben
anyagtalanul.

Mégis-mégis valami
összeköt ...

Mészely József

Húsvét

A véres keresztje
mindig hírül adja:
Megújulhat minden,
ha szeretet szava.

Hiába öli meg
fagyszívű halandó,
feltámad, nem hal meg,
örök megújuló.

Hiába vérzik el
kezünk közt naponta,
de a szeretetet
sírmély meg nem ...

Égig érő virágok,
de mindnek szirma hullt.
Tiszta hanggal kiáltok,
de színe megfakult.

Vérzik hát a régi seb,
bár éppen csak szivárog
Feltépték rút tövisek.
Fenn varjú károg.

Azt károgja \'várni rád!\'
s én csőrébe nevetek,
Legyőztem már holt hadát,
nem birkózom ...

Sűrű fáktól lakott erdőbe tévedtem,
Tekintetem a füves földre szegeztem.
Kék színű szép virág nézett az arcomba.
Tőle tudtam meg, hogy a neve Ibolya.

Merthogy el ne hervadjon Ő, megöntöztem.
Lehajolva felemeltem, megöleltem.
Ne legyen szomorú, ajkait csókoltam.
Karcsú, szép teste remegett megadóan.

Szabad-e Tégedet rögtön ...

Őszi erdő.



Őszi erdő fái között
Ferdén süt a napsugár,
Őszi erdő fái alatt
Lassan gyűlik levél, sár.

Őszi erdő bokraitól
Elbúcsúzik sok madár,
Őszi erdő faágain
Ziláltak a fészkek már.

Őszi erdő levelei
Egyre fogynak, jaj, de kár,
Őszi erdő ...