Születésed napján
Itt állok előtted,
Kívánom a bánat
Elkerüljön téged.

Legyen az életed
Szép és egészséges
És a boldogságod
Sose érjen véget!

Köszönöm, hogy sokat
Fáradozol értem,
Mindig nagyon szeret
Téged a kis szívem.

Olyan felnőtt leszek,
Mint amilyen te vagy,
Tőled jobb apukát
Senki ...

Mom I say thank you for it to you gave birth to me.
Thank you, because raised, that a man was from me.
I say thank you for mit because you lodged a protest always in the summer, a winter,
You were careful with tenderness in order for trouble not to ripen.

I am here in myself, far from you in distance,
But I feel your proximity, ...

Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Odagyűl az utcagyermek:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
„Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol ...

Ki vágtat éjen s viharon át?
Egy férfi, lován viszi kisfiát.
Úgy védi, takarja: ne vágja a szél,
átfogja a karját: ne érje veszély.

\'Fiam, miért bújsz így hozzám? Mi bánt?\'
- Nem látod, apám, a Tündérkirályt?
Fején korona, palástja leng...'
\'Fiam, ott csak egy ködfolt dereng.\'

\'Szép gyermekem, gyere, indulj velem:
Sok ...

I.
Bennem,meddig?
Fától-fáig tüskeként él
-mint hosszú tél-
mint pogány imaszándék
szép arca rémuralma-
(mi maradt meg -belőle- mára?
hamu és hang)

II.
Maxiban-miniben,
áldott nyári szélben-mindég
legyűrte velem az éjszakát-
nekem mindig irgalmat ád...
nekem mindig irgalmat ád...
(éjszakában-forgatagában ...

Nézem nemzetem, mely sír, s kiált
Vérző sebét nem ápolja senki már,
Aranysárga mezők, ha beszélni tudnának,
Pirosra festené át az országot.
Ó könnyel áztatott Magyar Föld,
Síró anyák fájdalmát nem hallja már senki,
Csak a Turul madár,
Amely nemsokára visszaszáll.
Eljön az idő,
A Turul madár visszaszáll.