Vattacukorként fedi a hó a téli tájat
takarja be fehér rétegével a sok ágat.
Selymes, lágy, kedves, varázslatos puhasága
hoz meghittséget e gyönyörűséges tájra.
Minden nyugodt, szinte mesés.
Csak a kutyánk járt erre nemrég.
Nyomai látszanak a hóban
erre-arra kószálóban.
Szinte játszik a téli nap a havas tájon
megcsillanva ...
takarja be fehér rétegével a sok ágat.
Selymes, lágy, kedves, varázslatos puhasága
hoz meghittséget e gyönyörűséges tájra.
Minden nyugodt, szinte mesés.
Csak a kutyánk járt erre nemrég.
Nyomai látszanak a hóban
erre-arra kószálóban.
Szinte játszik a téli nap a havas tájon
megcsillanva ...
Olvasták: 447
Az Ön versének a helye...
A zöld növények között olvasni gyönyörűség!
Élvezem a szavak ízét, szépségét, örömét!
A napsugár vidáman táncol a sok levélen.
A szépség tündérszárnyakon száll a légben!
A sok bölcs gondolat, amely az írásokból fakad
e csodaszép környéken kap angyalszárnyakat!
E táj ad valódi értéket az ...
Élvezem a szavak ízét, szépségét, örömét!
A napsugár vidáman táncol a sok levélen.
A szépség tündérszárnyakon száll a légben!
A sok bölcs gondolat, amely az írásokból fakad
e csodaszép környéken kap angyalszárnyakat!
E táj ad valódi értéket az ...
Olvasták: 408
Élet,
Helyem abban a sarokban,
Hol még a bogár se moccan,
Az első sorban foglalom
A széket. Hajam fújkálom,
Rég révedtem unalomba
Ennyire, belefáradva
A szüntelen tanulásba.
Osztályteremben a helyem,
Káosz az Úr a fejemben.
Rímeket faragok, nagyban
Alkotok, gyermekkoromban
Is már az volt az ...
Hol még a bogár se moccan,
Az első sorban foglalom
A széket. Hajam fújkálom,
Rég révedtem unalomba
Ennyire, belefáradva
A szüntelen tanulásba.
Osztályteremben a helyem,
Káosz az Úr a fejemben.
Rímeket faragok, nagyban
Alkotok, gyermekkoromban
Is már az volt az ...
Olvasták: 616
Tomboló vihar, odakünn süvít a szél
Kopogtat az ablakon, rázza az ajtót
Megreccsen a szék, édesanyám feláll épp
Aggódó arca szomorú, szeme rám néz
Édesapád nem jön még, halk szava igéz
Kinéz az ablakon, nagy vihar van, szólja
Szava fejembe zsong, vihar van odakünn
Kíváncsian kitekintek
Szavam eláll, ámulok én sírnak a ...
Olvasták: 589
Húsomba vájnak komor reggelek.
Mardos az üresség, hogy nélküled ébredek.
Hiányod éget, mert nem hallom hangodat,
s mert agyam képtárából törölnöm kellett arcodat.
Tompán puffannak a szavak ha nevedet kimondom,
szívem megadóan elfogadja sorsom.
Néha azért felbukkan egy - egy messze suhant emlék,
hogy számban ...
Mardos az üresség, hogy nélküled ébredek.
Hiányod éget, mert nem hallom hangodat,
s mert agyam képtárából törölnöm kellett arcodat.
Tompán puffannak a szavak ha nevedet kimondom,
szívem megadóan elfogadja sorsom.
Néha azért felbukkan egy - egy messze suhant emlék,
hogy számban ...
Olvasták: 733
Amikor téged minden bánt - nekem ez annyira fáj,
Csókjaimmal törlöm patakzó könnyed - ne sírjál!
Kedvesem kérlek, nyugodj meg már - nekem is rossz lehet.
Mondd el mi lelt, hiszen te vagy az életem, végzetem.
Miért van itt ármány? Ne higgy a cselszövés szavának,
Tehozzád nem való, mert az álnok, hazug gondolat.
Ne véljed, ne hidd, mert ...
Olvasták: 564