Beköszöntött a tavasz méla lágy illattal,
Temérdek virággal és a kertekben méhrajjaj.
Újra elindul az élet a földön,
A tavasz darabjaiból a versem költöm.

Érzem még a hajnalok hűvös hivását.
Látom az alkonyt mi a tél hajába kapaszkodik.
S érzem a nap minden sugarát mi a hideget elűzi.
Hallom a hívogató szelek lágy ...

Szeme megtelt könnyekkel,
némán gurultak végig arcán,
nem érzékelte,
nem látott,
nem hallott,
messze volt a lány a valóságtól,
pedig
az élet lágyan ölelte és szerette,
szíve lassan ütemesen dobogott,
sóhajait lecsókolta az idő duzzadt ajkáról,
két üres karja bénán lógott mellette,
csak
méz színű haja lebegett a ...

Az esti sötétség sűrűsödni készül,
a szél mélyen alszik, s én
a néma csöndet faggatom
- hol a Végtelen? -

Emlékek fojtott hangon énekelnek,
a csönd lehunyja szemét,
s én pilláin át is látom
némán sír a válaszon,
vérszínű vágy a menny párkányára száll,
hol néma virág nyílik a ...

Megmarkolt fájdalom
ül az arcban,
fáradt szemek
várnak,
csak várnak,
mint üvegházi
virágok,
lecsavart lámpák
tövében,
-ők is
csak várnak.

Napot álmodnak,
a télbe tavaszt
hazudnak,
mezőt látnak
maguknak.

Várnak…
-valamit tudnak-
fáradt szemek
lecsukódnak,
virágot ...

Ma itt volt velem. Nem kopogott és
nem is köszönt. Előbb a szememre
csókolta jégcsap leheletét, majd
a számról tépte le a szerelem
tegnap-ízét. Utána az egész
testem birtokba vette, a földre
csapta le. Megállította még az
időt is. Emlékeimben vihart
kavart, az álmaimban zűrzavart.
Tombolt és tajtékzott, keresett és
kutatott. ...

A világ szélén ül s toporog, talán fél.
És mégis hajtja valami előre...
- tán a csillagok -
homályában Ő a fényt látja, mert
még mindig hisz a csillagok csodájában.
Fürkésző szemek néha égetnek,
lélekbe bújó csalfa tekintetek
keresztként feszülnek a gerincnek.
- még nehezek -
Felette szirén ...