Tűzmadár!
Csókod lángja miért fáj?
Elveszek tüzes fényedben
Porrá égek fészkedben
Lezuhanok,
S el nem kapsz,
A mélybe veszni hagysz.
Tűzmadár!
Lángoló ölelésed miért fáj?
Szárnyaszegett vagyok,
Mégsem sajnálsz,
Homokba fulltam,
S te ott hagytál.
Szeress újra Tűzmadár!

Téli hajnal csikorog,
már a gondolat is fagyott
tárgyként zörög a fejemben.
Eddig dolgoztam.
Nem nekem, ám másnak sürgős -
nekem csak megélhetés -,
másnak lesz érdem.
Ám a betűk már összemosódnak
szemüvegemen,
valamit aludnom is kell.
Úgy tűnik, öregszem...

Gondolsz- e rám, mikor a hajnal első fénye
megcsillantja játékát szobád ablakán
S, mikor munkád terhe
nyomja vállaid súlyát
Gondolsz -e rám , mikor dicső győzelmünk
emlékére megkondul a déli harangszó
S, mikor utad
elsuhanó fák hajladozása kíséri
Gondolsz -e rám mikor nyugovóra
hajtod fejed , s puha párnák érintenek
S, mikor ...

Vonatod már eltűnt
a szürke láthatárról,
s én még üdvözült
mosollyal integetek.
Közel s távol az emberek
már rég elsiettek...
Torkomat bár szorítja
valami, ami fáj,
ám derűm fényesebb,
mert a veled töltött
percek ünneppé válva
mosollyá értek...
erőt, hitet adva
győzedelmeskednek
minden bánat felett.
Tudom, ...

Kósza szél, ne játssz velem,
Most gyötör a kétség,
Félek, az álarc lehull,
Lehull, s a világ megsemmisül.
Álarc mely eltakarta
Tüzes vasaid,
Melyek szerelmeid
Tüzeit hevítik,
Félek, az álarc lehull,
Lehull, s a világ megsemmisül,
Majd elmúlik a fájdalom,
S, helyén a magány démona táncot lejt,
Kósza szél, akkor már ...

Gyermekkor árny-szellemei
engem dédelgettek,
szeretgettek,
barátaim ők lettek,
anyám szépséges
szeretetlenségében
-virágzó tűzliliom-
apám a csöndes
mindent-tűrő
-nefelejts-

Nálam gyermekkoromban
lámpással járt a
szeretet…

Magányos hideg éjszakákon
ha fölgyulladt az ...