Mikor abban az utcában lépdelek,
S meglátom azt a bizonyos járdaszegletet.
Újra átélem, amit azon az őszi napon,
S szívembe mélyen belemar a fájdalom.

Érzem a rettenetes sietést, míg odaértem,
A kegyetlen vezetést a reményben,
Hogy talán ez mégsem igaz,
Talán nem.

De a valóság szilárdan ott állt előttem,
Egy mentőautó ...

Ahonnan a szívem ered,
Azok a Szilágysági hegyek,
Vagyis inkább dombok azok,
De számomra a legnagyobb.

Ahonnan a szél fújja szét,
Akármely gyom illatát,
S ha onnan fújja, ahol felnőttem,
Úgy érzem, mint a rózsafát.

Felhőbe bújt a nap ma is,
Várva a hívó szóra, a legyintésre,
De nem kell aranyba fesse a tájat,
Ez a föld ...

Lélegzeted cseppjei hullanak belém,
a lábad nyomában megbuvó
fájdalom is az enyém.
Álmodni szabad már rólad,
Örzöm szemed kékjét!
Játszik velem a megtépázott remény-
meg kellene taposnom az ábrándok bolondságát,
telefonom némaságát,
Mert te élsz, nagyon messze, de élsz!
Üvöltő emlékeim hangja hozzád el nem ér.
A dermesztő ...

Ha egyszer majd találkozunk,
nézni fogjuk egymást!
A gondolatok nem formálódnak szavakká,
ott lesznek a levegőben a ki nem mondott
érzések.
Szerelmünk gyönyöre, átka a fájó sóvárgás múltja,
bosszúnk ezernyi módja.
S mégis a vágyakozás tölti be a
lelkünk.
Én, az ég kékjébe öltöztetlek,
tenyerembe gyűjtöm szemed ...

Van egy világ a lelkemben,
s ez nem színjátszó
verselés.
Csupa gyönyör,
csupa fájdalom,
kósza vágyak,
égig nyúlt imák,
földi élet édenjében
remegő
törékeny
varázsvilág.

Fölöttem egy csillag
tündököl,
titoktáncát járja
szívem,
maszktalan arcom
az ég felé tartom,
s a néma ajkú ...

Deres, fagyos hideg télben
kutyus sétál kinn, a kertben.
Bogár Ő, a szomszéd kutya,
a mi kertünket is Ő vigyázza!

Szaglászik erre, aztán arra,
szemlélődik jobbra, balra
és a feladatát elvégezve
megy haza, a szomszéd kertbe.

Mindig örülünk a jöttének,
a házunk, kertünk ...