Magyarok királya
András, a harmadik
Szörnyü álmot látott:
Nemzete haldoklik.
Nyolc-tiz felé szakad,
Elfajzik a sarja,
Egyik a másiknak
A szemét kimarja.
Ország: csak maradék,
Amit koncnak hagytak
Idegen érdekek,
Idegen hatalmak.
Aztán felriadva
Álmából a király
Testőrséget ...

Van egy jó hírem nekem,
de még nem terjeszthetem!
Mindenképpen szóltam volna,
talán csak úgy, két hét múlva.

Megpróbálok cigi nélkül élni,
ám nem tudom, meddig fogom bírni!
Légszomj gyötör, elhinni se merem,
Fáj a fejem, reszket a kezem,

És az asztalhoz, ha leülök
csak egy színes dobozt bűvölök.
Cigi szálak vannak ...

Elmúlt a tél, szép tavasz lett,
Jött a boldog szirombomlás,
Visszajött a fecske, gólya-
Szerelmes lett a kis kondás.

Kit szeretett? Nem is tudta!
Csak szívében kolomp kondult,
S míg hevert a fűzfa árnyán-
Azt hitte, hogy megbolondult!

A fák nem lépnek tovább,
Ha kérgüket rozsdás szög döfi át.
A fák nem sírnak sós könnyeket,
Ha durva kezek rázzák zsenge törzsüket.
A fák nem kiáltanak, nem szitkozódnak,
Ha köréjük szögesdrótot fonnak.
A fák nem sikoltanak, nem jajgatnak,
Ha kegyetlen balta él vágja át életfonalukat.
A fák nem szólnak.
A fák némán zokognak.

Ha lenne pillanat, mit visszahozhatnék,
Ha lenne perc, mikor öledbe bújhatnék,
Ha lenne még óra, hogy újra csókolnál,
Ha lenne az a nap, hogy velem maradnál,
Nem kérnék többet, hisz újra boldog lennék,
Bárhová tartanál, én is veled mennék.
Téged átölelve már semmi sem fájna,
Elmúlna a rossz, s a magány köddé válna.
De ezek csak ...

Felednem kéne már, hogy itt voltál velem,
S nem gondolni arra, mit jelentesz nekem.
Hisz tudom, hogy enyém már soha nem lehetsz.
Tiéd a szívem, de minek, ha nem szeretsz?!
Pedig még azt mondtad, ha nem is hiszed el,
Kulcsoddal kezemben sosem veszítlek el,
Mert szívem láncának utolsó láncszemét
A kezedbe adtam, s a lánc másik felét
Megtartva ...