Én sem volnék, ha nem volnál,
ha te hozzám nem hajolnál.
te sem volnál, ha nem volnék,
ha én hozzád nem hajolnék.

Osztódom én, osztódol te.
Só vagy az én kenyeremben,
mosoly vagy a bajuszomon,
könny vagyok a két szemedben.

Köt a véred, köt a vérem:
szeretőm vagy és testvérem.
Köt a vérem, köt a véred:
szeretőd ...

Ha a szót keresem, az úgy megvan,
Lágyan kimondva, nem szaggatottan.
Ha az érzést? Félelemmel kevert a vágy,
Egy lélegzetre acélos, s valahogy olyan lágy.
Fákat tördelő, kicsavaró vad vihar,
Folyóparton csendesen virágzó juhar.
Impérium a gyengeségben,
Aranyfény a láthatásnak szürkületben,
Hűst adó árnyék a pusztán.
S miként a ...

Életedből most kilépett,
azért nem áll meg az élet
szomorúság az arcodon,
némává tesz a fájdalom.

Keresgélem a szavakat,
enyhíteném bánatodat
a kínzó fájdalom könnyei
próbálnak meg utat törni.

Lelked részét elvesztetted,
darabokra hullt életed.
Úgy hiszed, nincs vigasz többé
fáj a lelked ...

Késnek éles fénye
Pengén nőnek vére
Lánynak ledér teste
Kuncsaftot kereste
Lelépett nyomozó
Halált okozó pofozó
Kinyílt koponyák
Lények vad pofák
Betététek tamponok
Pelenkák, fogsorok
Villám hírek tömege
Az ország ifja, örege
Bankok, nagy hitelek
Hazug torz ígéretek
Ragyogó a fürdő
Terrakotta, műkő
Ez ...

Cserreg a szarka, a balga!
Csőrét befogni nem tudja!
Belecserreg a világba,
hogy mindenki megtudja,

mily hangos madár a szarka,
amelynek nemcsak a farka,
hanem máshol is tarka
a testét takaró tolla!

Fészkébe gyűjt Ő mindent,
amit oda betehet,
színes gyűrűt és gyöngyöket,
hogy megtöltse a ...

Az ősz fénye tör utat a fákon.
A zöld levéltengert sárgítva
lassacskán hódít teret a tájon.
De a Nap még erejét mutatja.

Érezni, hogy az éjszaka már kissé hűvösödik,
ám a Nap melege egyelőre ellensúlyozza.
A Nap kedves melegsége az ősz hűvösével küszködik,
majd e harcban megfáradva helyét az ősznek átadja.