(avagy: hol az érték mostanában)

fuvallatként sodor múlton át az érzés
megannyi apróság halmozottan legyint
régről köszön reám nyitva hagyott kérdés
s lám időszerű, ím előttem áll megint

igyekszem pörgetni harminc év távlatát
gyermekeim sorát miként egyengettem
mikor és mit tettem, lapozom ...

Szitakötőket kergettünk egész délután -
kertünk fűtengerében feléledt kacajunk
arcunkon nyomott hagyott a merész fénysugár
míg egy sosem-látott világ felé haladtunk.

Fejünkben fellocsoltuk a Holnap Angyalát -
hófehér karjaival nagyokat nyújtózott
megrázta élénken bozontos aranyhaját
majd szeleburdi varázslatokat ...

Párommal pajkosan elhatároztuk,

a gyermeknevelést élvezni fogjuk.

Ezt alap - és irányelvként tűztük ki

zászlónkra, így is tettünk, sőt fűztük is


egymást, tessék mosolyogni, még akkor

is, mikor néha úgy éreztük, na jó,
...

Barátom Sándor csinos felesége

gyermeket vár, az utolsó napokat

a kórházban tölti. A szülészeten

az izgatott Sándor megpillant a sarokban

...

Fehér virág, fehér ruha...
(Vőlegény fon koszorúba!)
Nem is oly rég, még kislány voltál,
Alig vártad, hogy babázhassál.

Sötét ruha, fehér ing...
(Férjed lelke, szívedbe ring!)
Kezed pihen kezében,
Festmény vagy a lelkében.

Úgy maradsz számára Vénusz,
Ha emlékszel; mit mondott az öreg Rémusz:
\'Ha a földi hívságok nem ...

Csinos tanító nénimnek szerelmet


vallottam, nem hatottam meg, eszemet


vesztett gyermeknek nevezett. Fejemet


leszegve rohantam haza, rettenet




fogott el, nem szeret engem ...