Egy madárka repül előre az esős vihar peremén,
próbál kijutni kecses szárnyaival legelébb.
De mennél gyorsabb a madárnak feszes szárnya,
annál jobban veszik bele a ködös, zord viharba.

Hajdan madár voltam, ki napsütésben szállott énekelve,
Szárnyaim már nem hasítják a levegőt a nagy messzeségbe.
Utam gyámoltalan, melyen a sárban csúszok ...

Nem is oly régen...úgy ötven éve
Lakott nálunk egy öreg néne,
Hátul az udvarban, ő nem ártott
Senkinek sem...csak egyre vágyott
Valakit, hogy meglátogassa...
Fiát vagy lányát...ajtaját nyissa!
Ezért ha elment, valaha, néha,
\'Kujcs a lábtörlő alatt\'- kiírta!

Soha őt senki nem látogatta,
Néha egy szomszéd, ha ...

Tatjána iránt érzett szerelme Anyegin szívére tört,
búskomoran forgatja kezében a hideg pengéjű tőrt.
Tán még lehet, utoljára, tán még meggyőzhetem,
hogy jöjjön, pártoljon hozzám mert szívből szeretem.
Elhatározza hát, felkeresi utoljára édes Tatjánáját,
s elmondja, hogy ara legyen, karolja az ő oldalát.
Szívében félelem, kétségbeesés ...

Kinek van hatalma?
Talán az embernek?
Vagy akit mindennap félholtra vernek?
Nem számítanak itt a szavak csak a tettek!

Mert ahol fegyvert nyomnak a gyerekek kezébe,
Úgy csecsemőket dobnak könnyen a szemétbe.
Ők élnek tovább vígan ártatlanul,
Mi pedig ezek miatt kelünk kialvatlanul.

Ahogy gyereket nevelnek egy jómódú ...

Őseim sírjánál kivont véres kardal állok
A szellemeik suttogó hangjára várok
Mik csak suttogják ölj-ölj bátran
Mert itt már nincs félelem a kopjában.

Csak az acélpengém a tokjában
Mivel emberek vérét ontom sorjában
De most csak várok itt fáradtan
Kit gyilkoltam mindnek lelke ártatlan.

Izzik már a penge forr a kupa bor is
Itt ...

Tudtam,hogy kedvemre való vagy,
Mert te is utálod a művirágot,
És a boldogságot:
Ha a rádióban hallod, hogy gyere haza,
Mert a kisfiunknak nincsen apja..
A szirupot,
Mely a való dolgokat eltakarja...
Tudtam, hogy téged szeretni foglak,
Mert szereted a szókat,
Ha igazat mondnak...
És a szád csókolni tud ...