....Gondolatok....

...mindenki de még én is annak örülnék...ha minden jó lenne...
...egészség...boldogság...szerelem...és minden rendben menne...
...vagy csak egy ember....kit igazán szerethetek és ő is szeret....
...aki vár rám...hogy haza érjek....és magamhoz ölelhetek...
...tudom...ha két ember igazán szereti ...

....Ébredés az álom....

...reggel mikor felébredek keresem az álmom...
...de bármerre is nézek...sehol nem találom...
...szemembe könny szökik...fáj ez a valóság...
...nem láthatom többé tudom...ez az igazság...
...gyönyörű álom volt...nem fogom soha feledni...
...eszembe juttatta...hogy tudtam még szeretni...
...könnyeim letörölve...lassan ...

Mit lát a szegény, kisemmizett ember,
ki láncok nélkül is közmunka-rab?
Lapátra tették, de foghat lapátot..
Ám csak éhbért kap, gúny-garasokat.

A Bal? Az, persze, elmondhatná néki, -
ha Bal volna, de inkább balga csak..
Önérdek-balga? Balga balgaságból?
Én kérdezem, - gondold át önmagad!

Nem akarok semmit sem szájba rágni, -
bambán ...

Kakukkfű illat emléke a tájon..
Hol vagy, Tavasz, álmot ébresztő Álom?

Hol vagy, fényvizek tükréből kinéző,
kéklő égbolt arc, csodát hívő, kétlő?

Hol vagy, Idő, Te, égő szemű Ének,
zöld zengése szél hozta Messzeségnek?

Hol vagy piros Szépség, vágyaddal? Hajnal
felnő majd benned, virágdiadallal?

Hol vagy, Te, Táj, mely ...

Hatalom gombot megnyom.
Gőgös parancssor rád szól.
Diktátorról kiáltoz,
ki maga is diktátor.

Bunkó szól becsületről:
a milliárdos tolvaj.
S már nem sunyít: dicsekszik
a lopott közvagyonnal.

Telefonból okos lett, -
de, akik látnak, tudják
mi van a kobakokban:
iszonyú tudatlanság!

Emléket, igazságot
újragyúlt század ...

Bogáncsmezőben süppedt szalmaviskók.
Egy-két kéményen gyér füst karikáz át.
Bús faluvégen néhány szélmalom
Szégyenli hosszú dologtalanságát.

Viskók sövényén szennyes sárga rongy,
Szemét és pernye poshad garmadába.
S a dombon gőgös kőházat kapott
A Láthatatlan és kevély szolgája.

Térdig szakállas ősz muzsik halad;
Kezén ...