Nagybátyám, a kishitű, sohasem hitt


a körülmények számára kedvező

alakulásában. Hajlama semmit


sem bízott a véletlenre, szenvedő



...

Levetkezem testem, s ráncaim hulljanak porba.
A gyarlóság halála ez, s nem leszek foglya.
Elhagyom magam, azt ami már felesleges.
Börtönöm volt testem, s nem az mi lényeges.

Lásd a szívem, mert én azzal látlak.
Lelkem lesz szabad, s adom a világnak.
Lásd mi vagyok, s ne csak elszáradt bőröm.
Lásd a fényt, s legyen ragyogása az ...

Mikor az élet, mérgező levegővétel,
S a perc, csak vánszorgó kín,
Felemészt a bűntelen kétely,
Soraim végén, vért hint minden rím!

Mikor a jelen sem kecsegtet,
S gonosz lelkek gyűlölete kísért,
Érzem rossz akaratát, üvegszilánk szeleknek,
Soraim végén hordom, lelkem összetört hitét.

Mikor ...

Őszintén hittem sokáig, az ország
első emberei kiválasztottak,
kik képesek roppant módon hatni, már
csak azért is, merthogy ők kiválóak

- adottságaikat tekintve - mindenben,
kik, nem mellesleg, még a saját korunk
elitjei is. Mára feleszméltem,
mintha már csak egy korlátozott ...

Szonett 14.

Keresem, hívom magamhoz szüntelen.
Reggeli napfény magához csalogat,
elhiteti: jöhet még szép pillanat,
lesz jövő-képem, nem lesz reménytelen.

Néha álmatlan, gyászossá vált éjjelen
örök-álomra vágyom. Nem hívogat
szép élet, csak a fájdalom szólogat,
bár szívem ...

Jóapám életkedvét még a hadifogság
borzalmai sem tudták elvenni, szerette
jól érezni magát a világban. Diplomát
ugyan bánatára nem szerzett, de letette

a játékvezetői vizsgát, s igazságos
bírónak ismerték el a foci berkekben.
Édesapám derűlátó volt, hitvallásom
is ennek ...