Egybeforr az ég a földdel,
villámok cikáztak körülöttem,
egynek sikerült eltalálni,
testem fáklyaként égett,
bevilágítottam hegyet, völgyet,
az Apokalipszis lovasainak
utat mutattam,
ameddig én akartam,
lovaiknak sebes lábát
kettétörtem,
addigra kialudt tüzem,
szebb lettem, mint valaha,
erőm nem hagyott el ...

Ágyam fölött
búcsúzva
keringett
békém
hitem,
nem éreztem
szeretetet
csak egy
maréknyi
gyűlöletet.
Reményvesztetten
vártam a
holnapot,
de
estére ott gomolygott
a kegyetlen
fájdalom.

1. Hegyeket másznék érted, hegyeket,
2. Óceánokat járnék érted, tengereket,
3. Széllel szembe szállnék érted, repülnék,
4. Feneketlen tóba mennék érted, merülnék,
5. Hátamon hordanálak, vinnélek
6. Csúnya, rossz emberektől védnélek,
7. Hadsereggel megütköznék, harcolnék,
8. Holtomból is érted újjá élednék,
9. Testemmel óvnálak ...

Gondot űző meghitt percek, erőt adó ölelések,
szíved tiszta szeretete, rombol, pusztít tör előre.
Életre kel minden bennem, felemel és tart erősen,
kell az érzés - tarts meg engem!

Őszinteség minden áron, bármily kemény tűrőm, állom,
reményt adó szavak hada, megalázó diadala.
Érzem újra éled lelkem, ...

Szüntelenül szemem előtt tartom,

hogy ki vagyok, késztetésem van rá,

hogy megismerjem önmagam. Vallom,

ennél nehezebb feladat talán


el sem képzelhető..., miközben el
kellett tűrnöm a júdáskodást, a

Olvasták: 187

Élet,