A fültanúk...



Nejemmel egy kellemes,
kedves kis pesti étteremben
töltöttük el az időt és itt
óhatatlanul fültanúi
...

Azt hittük a kapcsolatunk mident kibír,
a másik miatt soha egyikőnk sem sír.
Azt hittük szerelmünk semmi szét nem tépheti,
hogy közös álmaink majd örökké élteti.

De minden ami szép és jó volt,
váratlan ellenünk fordult.
Hirtelen fordultak rosszra a dolgok,
és egymás ...

Hittem, hogy változhatsz még,
de amit adsz az csak egy kép.
Megpróbáltam elfogadni megújult énedet,
elhinni a múló változó képeket.

Lehet nem is te változtál,
mégis szívemtől messze eltávoztál.
Mindig is ilyen voltál talán,
csak most láttam meg rádöbbentett a magány.

Mondd! Hová tűnt ...

Hittem, hogy fénye örökké ragyog,
de eltűnt egyedül hagyott.
Eltűnt mint hulló csillag az égen,
örökre a hideg sötétségben.

De még él bennem a gondolat,
hogy hallod még a hangomat,
hallod azt mit mondogat,
hogy egyre csak téged hívogat.

De te már messzi utakon jársz,
egyszer még rám ...

Sokszor mint egy kóbor kutyát szánalomból,
simogatsz meg enyhítve a kínzó fájdalomból,
maradékot dobva az éhezőnek csupán kegyelemből,
és én elfogadom mindig talán szerelemből.

Döntöttél s én tiszteletben tartom,
szerelmed többé sohasem hajtom,
amit kértél tőlem elfogadom,
magamat meg mégse tagadom.

Mikor majd ismét ...

Sokáig azt hittem becézhetem,
hosszú éjszakákon át nézhetem,
sokáig azt hittem simogathatom,
gyengéden védhetem, megtarthatom.

Sokáig azt hittem velem marad,
és mi eddig tiltott volt most szabad,
tiszta szívből őszintén szeretnem,
nem ...