Mondd! Mitől félsz egyetlen angyal,
miért menekülsz attól ki itt marasztal?
Félsz elmondani őszinte érzéseid,
félsz feltenni kínzó kérdéseid?

Nem tudhatod bízhatsz-e benne,
nem tudhatod vajon őszintén szeretne?
Pedig annyira rokonlelkek vagytok,
egymás előtt semmit sem tagadtok.

Sokszor kérdések nélkül is ...

Felidézni emlékeket melyeket elveszettnek hittünk,
pedig megfogadtuk vissza soha nem tekintünk.
Visszavágyni álmokat melyekben csalódtunk rég,
valamiért most mégis újra szívünkben ég.

Harcba szállni valamiért mit más feledne,
annak tudatában, hogy újra úgysem szeretne,
talán az egyik legrosszabb lelki ...

Hová tűntél el? Pihenni sietnek a percek sebesen,
valahogy elmúltak a szép napok hiába keresem...
Valaki mintha csak ellopta volna tőlünk őket,
magára hagyva bűneikkel szegény esendőket.

És látod már megint csak megyünk hasztalan,
hideg magányos utunkat rójuk vigasztalan.
Úgy hittük célba majd ketten együtt ...

Csak te vagy ki tudja,
ám soha el nem mondja,
senkinek sem azokat a dolgokat,
szenvedtél miattuk már túl sokat.

Elhiteted magaddal, hogy meg sem történtek,
azok a dolgok melyek lelkedben égnek.
Szótlanul benned azonban tovább élnek,
lelkedből lassan minden jót kitépnek.

Attól, hogy nem tud róla senki ...

Egy kis parkban, hol virágzott az orgona,
ott mondtad el, hogy nem szeretsz és nem is szerettél soha.
Könnyes arcomra aztán egy csókot nyomtál,
búcsút intettél, nem szóltál csak elfordultál.

Én néztem, ahogyan eltűnsz a fák mögött,
és a felismerés kardja a szívembe döfött.
Mindaz mit a szerelemről hittem, ...

Fiatal elkényeztetett, gazdag lány volt,
mindenkivel még az élettel is dacolt.
Vad forró vágy égett benne,
sok házas férfi életét tönkretette.

Flörtölt velük kegyetlen játékot űzött,
ostoba férfiakkal kiket a vágy fűtött.
Semmi sem volt elég neki habzsolta az életet,
kihívta maga ellen a sorsot a végzetet.

Azt

Olvasták: 532

Harag,