Vonzerő...
Mikor rólad van szó, minden figyelem
a tiéd... A nők kívánnak, de még hogy(!),
a férfiak pedig nagyon szívesen
bújnának a bőrödbe. A zenéd oly
elementáris, rockoddal megrázol
...
Mikor rólad van szó, minden figyelem
a tiéd... A nők kívánnak, de még hogy(!),
a férfiak pedig nagyon szívesen
bújnának a bőrödbe. A zenéd oly
elementáris, rockoddal megrázol
...
Olvasták: 414
Az Ön versének a helye...
- Egy rég megsárgult levél,
mely célba már sohasem ér.
Egy levél benne érzéseid,
egy vallomás minden szépségeit,
Szíved szavát írtad le benne,
azon gondolkozol vajon milyen lenne,
életed ha akkor elmondod neki,
hogy szíved csak őt szereti.
Egy megkésett levél,
bánat mely azóta él,
csak ez maradt hátra,
tőle, kit ...
mely célba már sohasem ér.
Egy levél benne érzéseid,
egy vallomás minden szépségeit,
Szíved szavát írtad le benne,
azon gondolkozol vajon milyen lenne,
életed ha akkor elmondod neki,
hogy szíved csak őt szereti.
Egy megkésett levél,
bánat mely azóta él,
csak ez maradt hátra,
tőle, kit ...
Olvasták: 410
Az idő nyugszik a vállamon,
testemet lassan teljesen átadom,
hideg kúszik fel a hátamon,
fokozatosan enyhül, szűnik a fájdalom.
Elmémre sötét csend borul,
kósza felhő lassan elvonul.
Egy fáradt gondolat megpihen,
majd elillan gyorsan sebtiben.
Egy érzés rám tör megszorul,
egy újabb felhő elvonul.
Mi történhetett? Megrendült ...
testemet lassan teljesen átadom,
hideg kúszik fel a hátamon,
fokozatosan enyhül, szűnik a fájdalom.
Elmémre sötét csend borul,
kósza felhő lassan elvonul.
Egy fáradt gondolat megpihen,
majd elillan gyorsan sebtiben.
Egy érzés rám tör megszorul,
egy újabb felhő elvonul.
Mi történhetett? Megrendült ...
Olvasták: 319
Illatod olyan akár a friss harmatos moha,
zúzmarás avar mit nem szennyezett soha,
nem pusztított ember, kezei nem érintették,
önző lényétől védelmezve eddig óva intették.
Akár őszi rózsa, kies elhagyott hegyoldalon,
csendben mély távolból zengő halk oltalom,
távolságra int a civilizációnk pusztító zajától,
az ismeretlenre áhítozó ...
zúzmarás avar mit nem szennyezett soha,
nem pusztított ember, kezei nem érintették,
önző lényétől védelmezve eddig óva intették.
Akár őszi rózsa, kies elhagyott hegyoldalon,
csendben mély távolból zengő halk oltalom,
távolságra int a civilizációnk pusztító zajától,
az ismeretlenre áhítozó ...
Olvasták: 281
Nem hallom már a madarak dalát,
a természet ébredező reggeli zaját.
Nem látom szárnyalni a pillangók hadát,
hiába vágyom eme apró, picike csodát.
Nem látom a lenyugvó nap első sugarát,
ahogyan millió szikraként ugrál a tóban odaát,
előtte pipacsok himbálóznak lágyan a virágos réten,
csak járják táncukat szelíden a lágy tavaszi ...
a természet ébredező reggeli zaját.
Nem látom szárnyalni a pillangók hadát,
hiába vágyom eme apró, picike csodát.
Nem látom a lenyugvó nap első sugarát,
ahogyan millió szikraként ugrál a tóban odaát,
előtte pipacsok himbálóznak lágyan a virágos réten,
csak járják táncukat szelíden a lágy tavaszi ...
Olvasták: 401
Valami elfogott valami csend valami béke,
nem hallatszik vitatkozás zaja végre,
valami rám telepszik valami nyugalom nem értem,
fájnia kéne de mégsem semmit nem érzem.
Nem is fáj pedig azt hittem,
a világon semmi olyan nincsen,
ami pótolhatná azt mit irántad éreztem,
lehet, hogy túlbecsültem lehet, hogy ...
nem hallatszik vitatkozás zaja végre,
valami rám telepszik valami nyugalom nem értem,
fájnia kéne de mégsem semmit nem érzem.
Nem is fáj pedig azt hittem,
a világon semmi olyan nincsen,
ami pótolhatná azt mit irántad éreztem,
lehet, hogy túlbecsültem lehet, hogy ...
Olvasták: 357