Illatod olyan akár a friss harmatos moha,
zúzmarás avar mit nem szennyezett soha,
nem pusztított ember, kezei nem érintették,
önző lényétől védelmezve eddig óva intették.

Akár őszi rózsa, kies elhagyott hegyoldalon,
csendben mély távolból zengő halk oltalom,
távolságra int a civilizációnk pusztító zajától,
az ismeretlenre áhítozó ...

Nem hallom már a madarak dalát,
a természet ébredező reggeli zaját.
Nem látom szárnyalni a pillangók hadát,
hiába vágyom eme apró, picike csodát.

Nem látom a lenyugvó nap első sugarát,
ahogyan millió szikraként ugrál a tóban odaát,
előtte pipacsok himbálóznak lágyan a virágos réten,
csak járják táncukat szelíden a lágy tavaszi ...

Valami elfogott valami csend valami béke,
nem hallatszik vitatkozás zaja végre,
valami rám telepszik valami nyugalom nem értem,
fájnia kéne de mégsem semmit nem érzem.

Nem is fáj pedig azt hittem,
a világon semmi olyan nincsen,
ami pótolhatná azt mit irántad éreztem,
lehet, hogy túlbecsültem lehet, hogy ...

Te vagy minden mire életemben vágytam,
te vagy kire annyi éven át hiába vártam.
Te vagy múzsám, te vagy lényegem,
kinek a keresésére szántam egész életem.

Olyan vagy nekem ,mint a felkelő nap első sugara,
mely rávilágítja fényét a messzi nyugatra.
Olyan szép ,mint a kristály tó tükre,
szívem rabod lett örökre.

Te vagy a ...

Nem is tudnám megmondani mit jelent nekem az otthon melege,
a nyugalmat nyújtó biztonságérzet, a meghitt családi béke.
Nekem csak egy lány van kit alig ismerek,
mert nem adtál rá esélyt, hogy megismerjelek.

Tudod engem nem kínoztak soha nagyra törő álmok,
nem vágytam soha vagyont, gazdagságot,
nem akartam mást ...

Minden pillanat visszatér,
minden szó ami csendet ér,
mintha elmúlt volna már,
mégis újra s újra visszajár.

Édes dallam mi szüntelen,
zenél bennem, ez kell nekem,
hamis ábránd és semmi más,
csak egy szó egyben egy vallomás.

Egy éretlen fiatal fellángolás
holt időre bólintott áldomás,
nem volt más, mégis,

Olvasták: 502

Kedvesemnek,