Akhilleusznak Péleusz fiának történetét,
kinek az Odüsszeia is zengi hős énekét...
Bárhol is harc dúlt az ősi Görög honban,
ő megjelent seregével és győzött nyomban.

Ragyogó mellvértjét nem sebezheti ember,
azt beszélték róla kit még Zeusz is kedvel.
Kit csak az istenekhez hasonlítanak mégis,
soha nem említik... Ezért hát most én ...

Gyakran hazudunk a gyermekeknek,
elhitetjük velük, hogy szörnyek nem léteznek.
Ártatlan lelkük elől elrejtjük a világot,
ébren tartunk bennük egy jóhiszemű álmot.

Pedig szörnyek léteznek, bennünk élnek,
megpróbáljuk elnyomni mélyen, néha mégis visszatérnek.
Honnan ered ez a kegyetlenség? Ilyen lenne maga ...

Úgy szerettem volna őszinte barátod lenni,
éveken át te érted sok jót, sok szépet tenni.
Úgy szerettem volna történeteidet hallgatni,
bús szemeidbe nézve barátságot vallhatni.

Én nem tudhatom, mi az a rossz lelkemben,
mit eddig utam során jártomban-keltemben,
nem vettem észre, számodra mégis taszító,
hibás jellemem mely miatt lelkembe ...

Szerettem a szemed,
mikor reám nevetett
kedveltem a nevem,
hogyha rám lehelted

Szerettem melledet
hullámzó csecsedet,
mint puha kerevetet
min pihenhet fejem

Esendő testem elepedt,
mikor szemléltem
tenyerembe termett
kerek feneked

Belementem veled
mibe nem is lehet
hittem soká ...

Még nem ismerlek, csak fényképen láttalak,
Ismeretlenül mégis, mélyen a szívembe zártalak.
A hangod is csak eddig messziről hallottam,
Bársonyos zengése után szomjam csillapíthatatlan.

Úgy érzem a szívem kapuját előtted kitártam,
Az én szívem pedig a te szívedbe zártam.
Mikor veled beszélek, boldog, s önfeledt vagyok,
Akkor úgy ...

Mára élesen látod az egykoron könnyedén ócsárolt életedről faragott képeket,
Eközben hajthatatlan elképzeléseid, egytől egyig esztelenség tévútjára vezet!
Bár sohasem ereszted a csalfa délibábokként tovatűnő felesleges vágyálmaid,
Gigászi sziklaként tántoríthatatlan maradsz, némán magadba zárva gondjaid!

Olykor a látszat édesen suttogó ...