Dési Huber István emlékére

Nem bírta hát tovább a roncsolt szív s tüdő
a multat és a bomlott éveken
virrasztó gondokat, hitet, csalódást,
nem bírta más, csupán az értelem,

s az, bírta volna még. De megszökött a test,
szíved megállt, a festék megmeredt,
üres maradt a karton és a ...

Megtaláltam önmagam...

Mikor először neveztek ki igazgatónak,
akkor felhőtlenül boldog voltam és sikeres
embernek éreztem magam. Ámde valahogyan
úgy alakultak a dolgok, hogy a cég hiteles

működtetéséhez nem jól választottam meg a bizalmas embereimet, egy idő után már
azt ...

Közeleg a saroglya,és rákerül több lélekruha.
Utolsó útjára indulnak a testek,lassan nyikorog Szent Mihály lova.
Jól ismert út ez,szomorúság kereke vágta,bánat könnye,és hamisak köpete áztatta föld ez.
Temetőnek kapuja nincs,már rég megette a rozsda.
Nyitva halandóknak,és túlvilági utazóknak.
Nyitva azoknak is kik itt maradtak,a két világ közt ...

Vár rám a halál....


Ábrándozom: bárcsak
lennék láthatatlan.
Elképzelem: bárcsak
lennék közelében.
Örvendenék,ha nem lenne
járhatatlan út
kicsiny szívéhez,
s lennék közepében.

Nekem Ő a ragyogó
...

Fűszálon reszkető harmatcsepp vagyok.
Izzó láva mikor a nap kél.
Vágyam,hogy újra enyém légy ismét.
De nem lehet,mert ezt nem akarod.

Akarok lenni hajós,ki
Vitorlát csak egyszer bontott.
S csatát vesztve,viharverten,
Karjaidba vennél,engem,bolondot.

Pokol tüzében égek.
Szívemben vasrudak dobognak,
Vérem hevül ha réd gondolok ...

Éveket áldoztam magamból rád.
Melyben gyorsan teltek az évek,
S nem jöttem rá mi legfőbb erényed.
Sohasem érdekelt mit érzek.

Voltam szerelmes kamasz,
Ki hitte az élete mindig tavasz.
Voltam szívből szerető arád,
Ki élete fiatalságát áldozta reád.

Voltam barátokat eltűrő idegen,
Az étel ...