Budapest, királynőnk vagy nekünk,
szívünkben ős erőnk, új hitünk.
Szépséged már maga a csoda,
nálad van szebb jövőnk záloga.

Kék Duna szalagja kettészel,
Pest-Buda, ősidők..., emlékszel?
Feszülnek csodaszép hídjaid.
Budán a Gellért-hegy rád tekint,

Hullámzó tükrödben ...

Valami titkos lelki cél
vezet hogy hős magyar legyél.
Őseink igaz gyermeke,
rólad szól minden népmese.

Legkisebb fiú te vagy, tudd,
a sorsod csillag-pályán fut.
Legyőzhetsz sárkányt, ördögöt,
királylány vár ki megszökött.

Titkos szavakkal suttog ő,
szerelmi álmot hozzád sző.
Győzzél le minden akadályt,
oszlassál ...

Legszebb napunk ma jött el nekünk,
kéz a kézben egybekelhetünk.

Örömkönnyek boldog arcodon,
fogod kezem, s a kezed fogom...

Ellenedre semmit sem teszek,
jóban-rosszban melletted leszek!

Nyújtsd hát felém remegő kezed,
hogy leéljem az életem veled!

Az oltár előtt kijelentem én,
azt akarom, te légy az enyém! ...

Búcsú pillanat ez most.
Drága jó Nagymamát Charon ladikja
Viszi már Styx vizén a sötét Hádészba.
Óh, hányszor hurcolta kezébe lámpáját,
Míg fáradtan vonszolva csoszogta fájdalmát!
Ilyenkor elnéztem, s nem hittem sosem,
Hogy jön még oly idő, amikor elvesztem.
Félhomályos szobájában ...

Árnyéktestvér

Egyszer barátként érkezik Ő,
Gazdaként köszöntöd, bár a hosszú utat Te jártad,
Mindig tudtad persze, hogy eljő,
Hiszen a születés vértestvére az elmúlásnak.
Megismerni volt időd,
Gondolatban már koccintottál Vele párat,
Nem idegen, mint azelőtt,
Baráti kézfogás után ellazul a vállad.
Nem leszel már többé ...

Én egy őszinte, igaz emberre vágytam,
Hittem, hogy tebenned végre megtaláltam.
Fürödtem két szemednek bársony melegében,
Éreztem a szerelmet minden ölelésben.

Vágytalak szeretni tisztán és piszkosul,
Mint vulkán ha kitör, tüzesen, oly vadul.
Gondoltam, most szabad, repülni lehet,
El

Olvasták: 706

Csalódás,