A mélyben néma, hallgató világok,
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom,
s szivemben nappal ujra megtalálom,
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.
Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
ki ...
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
de nem felelhet senki rá a távol,
a háborúba ájult Szerbiából
s te messze vagy. Hangod befonja álmom,
s szivemben nappal ujra megtalálom,
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
sok hűvös érintésü büszke páfrány.
Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
ki ...
Olvasták: 830
Az Ön versének a helye...
Jó kupa bórt ide tüstént!
csengő,szép zene hív ma.
csókos asszonyi szájnak,
nem leszel ím martaléka.
Rabja én asszonyi szónak,
ki tőled kulcsra zár,mehet!
derűt nem adsz árulónak,
maradok hű társad neked.
Víg dalt számba, pohárba
nedűt aranylót s édeset,
bút feledni, bánatot, ma
józan most élő nem ...
csengő,szép zene hív ma.
csókos asszonyi szájnak,
nem leszel ím martaléka.
Rabja én asszonyi szónak,
ki tőled kulcsra zár,mehet!
derűt nem adsz árulónak,
maradok hű társad neked.
Víg dalt számba, pohárba
nedűt aranylót s édeset,
bút feledni, bánatot, ma
józan most élő nem ...
Olvasták: 1042
Bor,
Egy decemberi napon-
e napnak estéjén,
Elindult valami,
melytől megváltozott minden,
mit addig hittem én.
Reményt kaptam,
melytől sokat vártam,
Nem akartam elengedni,
hisz örültem,hogy rátaláltam.
Teltek a napok,hónapok-évek,
s én boldog voltam,
mert
e napnak estéjén,
Elindult valami,
melytől megváltozott minden,
mit addig hittem én.
Reményt kaptam,
melytől sokat vártam,
Nem akartam elengedni,
hisz örültem,hogy rátaláltam.
Teltek a napok,hónapok-évek,
s én boldog voltam,
mert
Olvasták: 630
Saját elmém rabja vagyok,
A halálig elítélve,
Talán enyhítést kapok,
az életet remélve.
Erős vas rácsok gondolataim,
S beléjük ütközöm mindig,
Az ösztön az én fénysugaraim,
Ami ablakomon süt be estig.
Elsorvadok börtönömben,
Állandóan emésztem magam,
Pedig a kulcsok a kezemben,
Kiengedhetném magam.
Önnön ...
A halálig elítélve,
Talán enyhítést kapok,
az életet remélve.
Erős vas rácsok gondolataim,
S beléjük ütközöm mindig,
Az ösztön az én fénysugaraim,
Ami ablakomon süt be estig.
Elsorvadok börtönömben,
Állandóan emésztem magam,
Pedig a kulcsok a kezemben,
Kiengedhetném magam.
Önnön ...
Olvasták: 505
Élet,
Szüleim új suliba raktak,
S hittem, reménykedtem abban,
Hogy nem fogok csalódni magamban.
Nem bántam meg, inkább megszerettem,
S ezáltal szerelmes lettem.
Szerelmes lettem egy srácba,
Akit még álmaimban sem láttam.
Neki már volt párja, ezért csak vártam.
Nem tudtam titkolni, sokan látták ...
S hittem, reménykedtem abban,
Hogy nem fogok csalódni magamban.
Nem bántam meg, inkább megszerettem,
S ezáltal szerelmes lettem.
Szerelmes lettem egy srácba,
Akit még álmaimban sem láttam.
Neki már volt párja, ezért csak vártam.
Nem tudtam titkolni, sokan látták ...
Olvasták: 686
Hogy meghallgatta imámat, köszönöm;
Egy időre remélem nem gyötröm,
Tisztelője.
Hogy itt hagyott még, el nem vitt,
S hogy meggondolom újra, mi a hit,
Tisztelője.
Hogy a barátság még virágozhat,
Csók s ölelés záporozhat,
Tisztelője.
Térdre ereszkedem Ön előtt,
S köszönök minden ...
Egy időre remélem nem gyötröm,
Tisztelője.
Hogy itt hagyott még, el nem vitt,
S hogy meggondolom újra, mi a hit,
Tisztelője.
Hogy a barátság még virágozhat,
Csók s ölelés záporozhat,
Tisztelője.
Térdre ereszkedem Ön előtt,
S köszönök minden ...
Olvasták: 653