Az életünk egy melankólikus zene,
néha ott eszi meg a fene.
Hullámok jönnek, mennek
de egy akkordot sem felednek.

Néha elcsuklik a hangunk,
megköszörüljük a torkunk,
de mindig tovább lépünk,
mert folytatni kell az életünk.

Olykor valaki felzokog,
de a zene enyhíti minden bánatát
és megleli az örök válaszát
s megízleli ...

Ó, édes hitvesem, hiányzol énnekem,
Te légy az esti énekem.
Szerelmem oltárán mámorító virágom,
Melynek illata csukja le szemem-

Engedd, hogy fürödjem szemed kékjében,
Hogy megifjodjon testem szelíd medrében.
Érezzem azt, hogy nem feledsz,
Mert forró szívedben meg lelhetsz.

Ah, mily' öröm ez ...

Fájt mikor azt mondtad,
Ez a virágzó kapcsolatunk vége.
Nem éreztem semmit mégis fájt,
S egy esélyt adtam a holnapnak.

Kis világom azóta fél és üres.
Én egyedül ott maradtam.
S csak alvadtvér maradt garatomban,
S elmetszette légcsövem haragod.

A sors pengéjén az élet mindig fen,
Szét szakadt a páncél gyönge ...

Pengét nyomnak a bőröd alá,
Piócaként szívják a véredet.
Mindazok, akikben hittél,
Megkeserítik az életed.
Keselyűk prédája leszel,
Nem lessz,aki megsirat.
Hiába futsz, nem menekülhetsz,
Hát jó éjszakát! Szép álmokat!

Nem bírom a fájdalmat,
Mely most szívemen áthalad.
Sose éreztem még ilyet,
Nem akarod átélni,csak hiszed,
Hogy mindent kibír a te szíved.
Sikítok és ordítok egyszerre,
Nem tudom mi fáj,
De érzem, hogy meg lettem sebezve.
Te vagy az oka mindennek,
Aki miatt nem tudok parancsolni a könnyeknek.
Sírok, mikor eszembe jut minden,
Mikor nem ...

Ülnek a nyárban egy erkély meghitt árnyában.
Beszélgetnek egy tál friss gyümölcs \'társaságában\'.
\'Terítékre kerülnek\' a mindennapi témák,
az életet nehezítő anomáliák.

Mennyivel másabb minden gondot így megbeszélni.
A nézetkülönbségeket tiszteletben tartani
az együtt éléshez rendkívül fontos ...