Nem tudom
gondoltok-e a halálra ?
Én gondolok a szerelemre
egy perzselő édes csókra
amiről olykor álmodom
s egy érintésre
ami egy forró, ujjongó sóhaj
amitől lázasan feltámadunk
bár a harangok Rómába
mennek én vad ,viharos vágyat
szeretnék ébreszteni benned
hogy örülj nekem
hogy ölelj át mint szél a fákat
mint ereimben a vér a ...
gondoltok-e a halálra ?
Én gondolok a szerelemre
egy perzselő édes csókra
amiről olykor álmodom
s egy érintésre
ami egy forró, ujjongó sóhaj
amitől lázasan feltámadunk
bár a harangok Rómába
mennek én vad ,viharos vágyat
szeretnék ébreszteni benned
hogy örülj nekem
hogy ölelj át mint szél a fákat
mint ereimben a vér a ...
Olvasták: 573
Az Ön versének a helye...
Anyag, s Idő teremt. Együtt. A Szellem
létezik-e, s játszik a Végtelennel?
Erről tény nem szól, - mit képzelet átad:
csak az, mit hisz tudatlan ösztönállat
(tudósban is, lehet Lombikok Atyja,
ki Nobel-díját végül learatja,
vagy író, ki a Parnasszusra lépett,
s jobbra-balra küld el hegyi beszédet).
A Szellem? Ilyet megformál az ...
létezik-e, s játszik a Végtelennel?
Erről tény nem szól, - mit képzelet átad:
csak az, mit hisz tudatlan ösztönállat
(tudósban is, lehet Lombikok Atyja,
ki Nobel-díját végül learatja,
vagy író, ki a Parnasszusra lépett,
s jobbra-balra küld el hegyi beszédet).
A Szellem? Ilyet megformál az ...
Olvasták: 486
Kakukkfű illat emléke a tájon..
Hol vagy, Tavasz, álmot ébresztő Álom?
Hol vagy, fényvizek tükréből kinéző,
kéklő égbolt arc, csodát hívő, kétlő?
Hol vagy, Idő, Te, égő szemű Ének,
zöld zengése szél hozta Messzeségnek?
Hol vagy piros Szépség, vágyaddal? Hajnal
felnő majd benned, virágdiadallal?
Hol vagy, Te, Táj, mely ...
Hol vagy, Tavasz, álmot ébresztő Álom?
Hol vagy, fényvizek tükréből kinéző,
kéklő égbolt arc, csodát hívő, kétlő?
Hol vagy, Idő, Te, égő szemű Ének,
zöld zengése szél hozta Messzeségnek?
Hol vagy piros Szépség, vágyaddal? Hajnal
felnő majd benned, virágdiadallal?
Hol vagy, Te, Táj, mely ...
Olvasták: 392
Szívembe beleégett nyomok, mit itt hagytak az esztendők,
Emlékek lángolnak a sírban, mik soha nem felejthetők
Lelkembe végleg beleékelődtek, mint sárba a lábnyom,
Mély érzés szálldogál bennem, és repül gyönge angyalszárnyon.
Nem történhet meg már, mi egykor maga volt a boldog mosoly?
Elhalt örömnek fája, földjéből nőtt ki a bú, s oly ...
Emlékek lángolnak a sírban, mik soha nem felejthetők
Lelkembe végleg beleékelődtek, mint sárba a lábnyom,
Mély érzés szálldogál bennem, és repül gyönge angyalszárnyon.
Nem történhet meg már, mi egykor maga volt a boldog mosoly?
Elhalt örömnek fája, földjéből nőtt ki a bú, s oly ...
Olvasták: 685
Harcok és kínok,
az élet csak ennyi.
Hit,remény, szeretet kell,
hogy tovább tudj menni.
Ha ez megszűnik,
a lélek szenvedése,
hatalmasnak tűnik,
s a fájdalomnak nincs vége.
Elfogy az erő,
mi előre hajtott.
az idő veszendő,
már nem siratod.
Csak sóvárogsz,
egy két kedves szóért
aztán ...
az élet csak ennyi.
Hit,remény, szeretet kell,
hogy tovább tudj menni.
Ha ez megszűnik,
a lélek szenvedése,
hatalmasnak tűnik,
s a fájdalomnak nincs vége.
Elfogy az erő,
mi előre hajtott.
az idő veszendő,
már nem siratod.
Csak sóvárogsz,
egy két kedves szóért
aztán ...
Olvasták: 406
Élet,
Találkoztam idegennel, ki állította,
Én még nem éltem.
Megkérdeztem barátomat, ő úgy véli, élek-e még
De ő nem látott meg.
Lefeküdtem ágyamra s államig húztam a hűs, közömbös lepelt
Mely gyáván ringat s befed, de idegen nem hitte el.
Nekem barátaim a lepkék,
Ha néhanapján berepülnek az ablakon át.
A ...
Én még nem éltem.
Megkérdeztem barátomat, ő úgy véli, élek-e még
De ő nem látott meg.
Lefeküdtem ágyamra s államig húztam a hűs, közömbös lepelt
Mely gyáván ringat s befed, de idegen nem hitte el.
Nekem barátaim a lepkék,
Ha néhanapján berepülnek az ablakon át.
A ...
Olvasták: 620