Mókus szalad fától fáig,
majd egy fára fürgén mászik.
Balatonparton senki sincsen.
Gyönyörködöm e meghitt csendben.

Felém néz, aztán eltűnik.
Felmászik talán a csúcsig?
Nem tudom, de ez éppenséggel nem fontos.
Gyenge eső áztatja a sáros partot.

Talán egy fáról néz le erre az ázott partra,
a ...

Istentelenre vállat ránt az isten
(annak hitt Allah, Krisztus, Jehova).
Palesztin vért ken arcára az alkony,
s két nép megy: útjuk régi Sehova.

Két nép? Sokkal több. Szédelgő világban
egy kis ország torkán is megakadt
a múlt-falat, de nem kéri a doktort,
ha fuldoklik is, - nem kér igazat.

Nyár van. ...

Hangok futnak, majd egyesülnek, -
zsongás ringat csillogó csendet.
Fent felhő: tejjel megtelt emlő.
Édes lustaság oly kelendő!

Öröknek elhitt pillanat van:
Szellem alszik bezárt palackban.
S lehet: csak én? Át üvegálmon
holnapok piros tüzét látom.

Gyümölcsök érnek és beérnek,
hoznak méz sárgát, ...

A szülők kártyáztak a rokonokkal.
Dióvirág hullt: érdekes lelet, -
mind-mind olyan, mint az elpusztult hernyó.
Levélen fény árnnyal incselkedett.
Azt kérdezed: érdekelt-e a kártya?
Kártyázás nem, de a kártyák igen:
a koma, ki melegedett a tűznél,
télben, s tavaszhölgy, virágszerelem,
nyárban érett nő, kézben kéve, sarló
(nem vagyok ...

A kikeleti Napnak fénye
szép zene kíséretében
nyújt nekem együttes élvezetet
teraszunkon, ahonnan lépcső vezet

a gyönyörű fényben fürdő kertünkbe.
Így jelent számomra közös értéket
a zene és a kert, e két művészet,
mert a művészet benne van életünkben.

Ott van minden hittel végzett ...

Álmaimban Kedves
újra itt vagy velem,
tegnapnak hitt emlék
szakadni képtelen;

tetten ért pillanat,
boldognak hitt évek,
- régen elfogadtam-
csak Téged idéznek.

Gondolatomban laksz,
néha még fáj nagyon,
úgy hittem, ...