Gyermekkorban jobb lett a kedvem,
ha az égen feltűnt felettem.
Közel volt, - s ugyanakkor távol,
mint a lélek is önmagától.

Felhő fehér arcára nézett,
lengett, lebbent, miként kísértet:
kedves nyíltság titokkal játszott,
s tavasz nárcisza kivirágzott.

Volt, hogy furcsán fekete kertben
kis kerek békét tőle nyertem,
s gurítottam ...

Vége mindennek. Ennyi volt. Szíven ütött.
Nem vagy már sehol, ki voltál mindenütt. Nő
voltál, igazi díva, akinek sütött
a szeméből a szerelem. Hittem, bűnök

nem kísérik utunkat, ám az életed
valahogy más irányt vett. Bárha kérdezted
volna: \"Szeretsz még? Mit nem tettem érted meg?\"
Nem kérdeztél, ...

Ki verset ír, azt zavarja, ha tudja:
csak hullámhossza miatt kék a kék?
Kell a tudás, de hát a versnek olykor
száraz tény lehangoló némiképp.
Persze, tudom, hogy az Anyag az Isten,
Anyagtalant hiába keresek, -
s közben mégis az Anyag mögé néznék:
- Visszanéznek anyagtalan szemek?
Megrovom magam érte. Nevetséges!
Anyag mozgása minden ...

Egy ember szólt, nem szeszes indulatból,
olyan, akit testvére meglopott:
- Ha rossz a rendszer, akkor fent is, lent is
szaporodnak benne a tolvajok!

Igaza volt. Pusztít az ilyen rendszer:
szívet, lelket öl egy álnok világ..
..s bár hihetsz mást: ellene mit sem érnek
térdre hullások és litániák.
Keresztény kurzus? Bámul vén és ...

Voltaképp semmit sem számít, hányféle
együttélési formát, mintát eszelnek
ki az emberek, a családok túlélnek
mindent, mert tagjai ebben a közegben

igen meghitten élhetnek, a legmélyebb
érzéstől körülövezve, mely diszkréten,
csendben mutathatja meg magát. Én régebb
óta már saját kis családomban ...

A rózsák tündérszép völgye
lassan megy a közeledő éjbe.
De előtte még alkony van a tájon,
ezen a kertvárosi világon.

Minden elcsendesül. A Nap már fáradt.
Lenyugodna, de még ásít párat.
Gyengülő fényét küldi e vidékre,
majd mindent befed az éj sötétje.

Az egész környék álomba szenderül.
E csendben csak én verselek ...