Mostanság, életem alkonyán
többször kopogtattam a pokol
és a mennyország zárt kapuján,
miután nem vagyok sem forró -,

sem hidegfejű, a végletek
embere sem, bebocsátásig
nem jutottam el, a végzetem
szüleim eltávozásáig

csendben figyelt, később már jelzett,
dörömbölt, lelkemben, szívemben.
Csillagzatom, mely ...

A táj fagytól dermedten áll.
Valahonnan egy csengő hangja száll.
Angyalok serege száll a tájon át,
viszik szerető szívek sok ajándékát.

A házak ablakaiban vidám fények csillannak.
Hangulata van ennek a meghitt, csodaszép napnak.
Örül, aki ad, mert adhat és aki kap, mert kaphat

Ennek az ünnepnek az ...

December a télnek megtért fivére,
Hideget dermeszt a világ bűnére.
Fagyos bilincsét dermeszti a rosszra,
Meghitt melegét a szívekbe ontja.
Eme áldott tüzet a szeretet táplálja,
Igaz lánggal égjen Karácsony napjára.

Voltam gondolat
melyből fogantam én,
Eldöntött életem
ingatag peremén,

Voltam gyermek
ki nem alkudott,
Majd bűnös
ki csak gonoszkodott,

Voltam okoskodó
még okos is talán,
Szertelen életem
hosszú vonalán.

Voltam dühös ifjú
harcias vagány,
Hazug önző ember
kit az élet meg talált,

Voltam ...

A festő ecsettel ábrázol, a költő szavakkal.
A vásznon kép lesz, a szavakból leírandó szóképek.
Alkotások születnek ecsettel és mondatokkal.
Alkotnak mindketten szépre fogékony szíveknek.

A Természetet mutatják be Ők együtt, az örök modellt,
a teremtő, az éltető, szeretni való dolgot.
Ember, ki e sorokat olvasod, képet nézed, ne ...

Hagytam szabadon
látóhatáron repülni.
Nem zsinegeltem össze
törékenynek tűnő szárnyait.
Felnézek a csodálatos
a ...