Kis tér: fákkal berácsozott kalitka.
Járkálnak a fekete madarak.
Felhők alatt alkony rézszem, közönnyel, -
és készülődik sötét pillanat.

Madarak járnak, és emberek járnak, -
s azt, ami jön, nem sejti senki sem?
Rekedt hang rebben, és lehull, utána
idő bámul, s fájni kezd a szívem.

A tér-kalitkát ...

Sok költő írt Istenről, istenekről.
Mi volt versükben őszinte, - s mi nem?
Nehéz megtudni, - annyi költő játszik
mikor leírja a szót: Istenem!
Játszik magának, játszik a tömegnek,
érdekeknek, ha játszás érdeke,
vallhat hitből, de vallhat félelemből,
ha rátekint a Bosszú Istene.
Nem látod mily esendőek a pápák,
s más egyházfők, s a ...

Sok álom, együtt. Egyik vad, kegyetlen,
sebző álom, rossz eszme-szerelemben.
Másik gyógyítana, mikor a Bánat
szorít magához kis, fájó hazákat.
Múlt, robbanások. Felsüvítő bombák
házikónkat nagy hirtelen lebontják,
s tágas kerti diófánknak is vége.
(Mi volt a kedves, árnyas lombok vétke?
Nem érthettem meg, pici gyermek voltam,
s utoljára ...

A naplemente

olyan, mintha megállna

maga az idő.

Nagyhatalom (ma ő, holnap tán másik, -
csak példa ez, hogy hátha felszikrázik
egy-egy fejben a gondolat, mely még nem
gyújtott ki fényt a csacska fejecskékben),
így üvöltött át egy országba: - Mától
takarodj a trónodról, te Diktátor!

Igaza volt? A tényben mindenképpen!
A Diktátor tényleg az volt, nem kétlem,
de múltban ő pénzelte, ...

Mily csodás ez az érzés

mely siklik testemen,

mikor bőröd illatába

belehalok védtelen.


Nem számít az idő, a perc

mely hirtelen ránk tapad,

alakom illatán kúszva

nyelved bársonya halad.


Remegő testünk alélva

eggyé forr, betör a vágy,

oly hirtelen ...