Nem tudom, ki hogy van vele:

az élethez idő kell, meg

sok - sok (jó) kapcsolat. Nem árt

persze élettapasztalást



szerezni, de felesleges

töprengeni az embernek

azon, hogy mi az értelme

életünknek, mert a lényeg:



holtunkig tanulni muszáj,

okulni még inkább... ...

Ez a cím akár válasz is lehetne
egyik műved címére, ám túl messze
juthatna versem képzelet-batáron, -
így ne vedd ezt még válasznak, Barátom!
(E világnak szól ez, és, bizony, okkal,
mivel az elsietett válaszokkal
tele van, persze, az is igaz: késő
gondolat sokszor nem sok jót ígérő.)
Épp most jelent meg a Szavak, fogalmak..
poémám, persze, ...

Sokféle hang járkál tavasz-határon,
ha bizakodnak az erdei fák:
néha hallod hangját a Hangtalannak,
s belső hangot kinyit külső világ.

Az életünkbe hangok visszatérnek:
az ijesztőek is, s a kedvesek.
Fehér láng-hang villan kékre, merészre,
s kerekülnek nappal-bagolyszemek.

Belső hangoktól csordul túl a lélek,
ha virágcsokrot nyújt át ...

Növények a meleg napfényben fürdenek.
leveleiket mutatják a friss fénynek.
Az egész környék lírára ihlető.
Végre itt a nyarat idéző idő!

Eljött a tavasz! A természet újjáéled!
Csak emléke van a nehezen múlt télnek4
Gyönyörű árnyékos helyen verselek
csendes szegletében egy csodálatos kertnek.

Óh, mennyire eleven

és őszinte a szerelmed!

Ahogy kiteljesedett,

lett tán kissé rejtelmesebb,



jóllehet kacérságod

időnként jobban kívánom,

mint azt a gyönyört, mámort,

mit szerelmed néha rám ont...

Ágakból rajzolt szűrt fény ördögarcot
a tóra. Dél lett. Rejtőző harangok
megkondultak, nap gurult varázsszóra,
s nagy tükrön zengett arany csillagóra.

Úgy voltam ott, hogy nem is voltam, mégsem
felejthetem el bűvös köpenyében
azt a tájat! Fehér felhősirályok
havas szárnyukon pici gyermeklángot

vittek,

Olvasták: 337

Természet, Haza,