Kérdésekben még kíváncsi halott:
el-eltűnődő halhatatlanod.
Válaszokban már haldokló magad:
valóság, amely máris megtagad.

Ha kérdezek: magamtól kérdezek, -
tőled sohasem álszent, gnóm sereg!
Mammon gőgös arany félholdja fenn,
s lent lelket lop idő, istentelen.

Kérdés, ha fáj is, fájjon csak ...

Szemeiben tétova, riadt fény ül
ahogy ténfereg a buszon egyedül.
A sok ember nézi és nagyon sajnálja,
de közülük egy sem az Ő gazdája.

Ide-oda izgatottan járkálva
saját helyét sehogyan sem találja.
Milyen lelkületű az az ember,
aki egy szerető lényt kidobni mer!?

Az autóbusz egyre csak megy az útvonalán
egy nagyon bánatos kutyát is ...

Elmúlt egy év. Idősebbek lettünk.
csak a rossz ne tartsunk ki mellettünk!
Amikor most poharat ürítünk,
őszinte vágytól telt a szívünk,
hogy most már csak jóban legyen részünk,
s ami rossz, szakítson végleg velünk!

Ólomsúly koppan léleksebemre
emléked nagyon felkavar,
fázósan rándul össze az este,
jótékony homály eltakar.

Mikor elmentél, csak álltam némán,
vártam egy jelre csendesen,
sokat tűnődtem a sors szándékán,
azóta gyakran könnyezem.

Álmodom még a régi időkről,
lelkemben nagy a zűrzavar; ...

Minél idősebb az ember, a sóvárgása

annál mélyebben hatalmasodik el rajta,

hogy megszerezze, élvezze, amire vágyna,

jóllehet kérem semmit sem szeret jobban a



vágy, mint amit nem szabad, mert nem szabad mások

feleségét, férjét elszeretni, ha túlzok

rójanak meg érte, de a szex ...

Isten hagyta, hogy ténferegjek,
De nem hagyta, hogy elkallódjak!
*
Nem keresed már szíved melegét
Hegesedő napjaid peremén.
Már bölcsességig egyszerű az élet,
S üvegre dermedt jégrózsa csókja
A szerelem.
*
Én elfogadom majd
Az örökkévalóság ígéreteit,
Ha elgurult pillanatokkal fizethetek,
Amikor magához int majd
A temetőnk ...