Elmúlik a nyár,
S az ősz következik.
A fák levetik levelüket,
Az idő szeszélyeskedik.

A hímmadár párjáról feledkezik,
Más utakra viszi szárnya.
Fiókákat felnevelték,
S megszűnik a madár lárma.

Gyönyörködöm az ősz színeiben,
S magamba szívom illatát.
Gyümölcseinek ízét ...

Lila színű alkonyat
csuklyát húz vén fejére.
Csillagokat gyújtogat
éj fekete egére.

Felnézek a Tejútra,
ott jár Csaba királyfi.
Hol lópatkó szikrát vet,
onnét fog ő leszállni.

Népe vissza várja őt,
raknak éji tüzeket,
\'Soha el nem feledünk\',
száll hozzá az üzenet.

Ha majd végső bajba jut -,
ős ...

Az évek

Az időeke arcomba
véste a perceket
bőröm serceg, száraz
mélyűlnek a sápadt ráncok
tükörbe nézem a
rozsdamarta barázdákat
keresem mélyen a
gyermeki vonásokat.
Csak a szemem a régi.
Ami nekem a múltam idézi.

2010.feb.17.

Egy tébolyult szellem kóborol a világ
Tengelyének örökké forgó vonalán.
Ő hozta el e kort, nagy világunk sorsát.
Ő vezette ide, az idő fonalát.
Ő irányítja a médiát, a bombát,
A pénz társadalmát, és a politikát.
Ő vezeti az iskolát, az óvodát,
És a csecsszopó gyermek zsenge tudatát.
Kóbor ...

Egyetlen egy van, kiért a szívem dobog!
Egy férfi, ki oly messze távol van valahol!
Te vagy az István, kiért a szívem dobog!
Te vagy az a férfi, ki távol vagy valahol.

Az idő kereke forog, de nem számít,
Az Én szívem, lelkem és testem,
Rád boldogan hittel, bizalommal vár,
Mert a lelkemben mélyén érzem, hogy ...

Áll az autó bakokra téve
szomorúan a kert végében.
A gazdája azt szerelgette,
szerelgette, szerelgette.

Végül aztán elfeledte
és most ott áll a kert végében.
menne Ő mezőn és réten,
hegyekben és sík vidéken,

völgyekben, folyóknak partjain,
erdőknek, mezőknek útjain.
De most léte csak nagyon nagy kín.
Elromlott! ...