Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Idő

Roppan, sercen talpam alatt az avar,
moccan a kis bokor, a szél nem zavar.
Erdő népe fürdik a meleg őszben,
szaporán dobban a szív a nagy őzben.

Játékra csalja pimasz kis falevél,
ki az őz láttán játszótársat remél,
de a gida gyorsabb, szökken kecsesen,
a kis falevél röppen szélsebesen.

Jön a Szél, halkan duruzsol a fák ...
Olvasták: 404
Részletek
Az Ön versének a helye...
157 
Csendesen ébred a város, nap nem kél vele még fel.
Lámpa világít ránk, fénye mutatja utunk.
Hó felhő sziluettje vidáman játszik az éggel.
Szép emléket idéz, általa múltba jutunk.

Visszatekintő gondolatunkkal szárnyal a szellem.
Csípi az arcunk dér, képzeletünk melegít.
Nincs, ami jobban védene minket ily hideg ellen.
Régi
Olvasták: 760
Részletek
165 
Elterveztem megtaláltam
első pillanat ahogyan én láttam,
ázott vakarcs a paták között
az én pulyám lett a puli kölyök.

Karjaimban hoztam haza,
reszketett mint a kocsonya
idegen volt minden neki
a tuja lombja mögül órákig nem jött ki.

A név választás nehéz kérdés
bevillant a pata érzés,
lovardában patkó hegyek
Patkó ...
Olvasták: 871
Részletek
115 

Kinyitom számat és kidől a tegnap
Egy lépéssel előttem járó zebra
Képében áll mögöttem, és takarja a holdat
Szívemen egy Molotov koktélt
Próbálok begyújtani, hogy te is lángolj
De csak olvadt vajjal bekent részed csillog
Szemünkben lázas viharok fújnak
És félek, hogy elhagysz megint újra
Olvasták: 540
Részletek
102 
A nagyi süt-főz! Nem hiába!
Az unokát boldogan várja!
Az örömhöz úgy csatlakozom,
hogy ezt a verset megírom!

Vígan mosolyog a Nap, a kert, a ház is!
Táncol a fény a gondozott kert útján is,
meg a füvön, a szőlőkön és körben a fákon.
Az unokát vidámság fogadja a tájon.

Gyönyörű ez a hangulat!
A bánatnak mutat ...
Olvasták: 417
Részletek
122 
Egy kifestőt kaptam a világtól, mikor megszülettem,
Névre szóló volt, de soha sem nézegettem.
Fekete-fehér volt, mint az élet, amit éltem,
Most fellapoztam, és színezni kezdtem benne egy képet.
Az első oldalról egy kisbaba mosolygott rám,
Ruhájának ujja felhajtva, túl nagy volt rá.
Az ötödik oldalon gyerekek hada játszott az udvaron,
Egy copfos ...
Olvasták: 565
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére