Jártam ott, hol minden csodás
és jártam a pokol legmélyén.
Hiába minden vágyakozás,
mert úgy érzem, hogy a legvégén
oda jutok ahol a part szakad,
hol a féktelen idő egyre szalad.

Éreztem, néha fontos vagyok.
Szerettem ahogy viszontszerettek.
Nem várnak most a tárt karok,de
ha eltűnök és ti majd ...

Csendben ülök az ágyam szélén,
a négy fal közé zárva.
Érzelmeimtől telítve,
s a változásra várva.

Tekintetem az ablakra téved,
a kék és szürke égre.
Akárhányszor itt kinézek,
Ez fogad húsz éve.

Földre hullnak a vékony ágak,
véget ér egy élet.
Nem csak kint havazott be most,
a szívemben is tél ...

Újfent eljött a nap, amit minden évben kerülsz.
Igyekszel reggel minél később kelni,
csak hogy minél hamarabb múljon az idő.
Gondolataid próbálod terelni, sikertelenül.
Megveted mi eszedbe juttatja,
csak az a baj, hogy e nap csak erről szól,
s nehezen találsz egy elrejtett zugot,
hol még a gondolat is ...

Forrón süt le a nyári nap sugára ,
Laczfi Lajos kalapjára .
Derék ember ő ,
erős , izmos , bajkeverő .

A bálát 1 kézzel emeli ,
a malomkövet két kézzel felemeli .
Ő a falúban a legerősebb legény ,
de sajnos nem egy észlény .

Éppen parasztmunkát végezve ,
János király érkezve .
Látja a király ezt a szorgalmas munkát ...

Ha még talán remény jön el,
Jól nézd meg hátha most megy el.
Hol fény szikrája vész el,
Sötétbe borul, elmének léte hal el.
Létezésnek van e értelme?
Ha az élet úgy is kegyetlenül hagy el.
Legbelül, lelkem legmélyében,
Elmennék...vagy talán mégsem?
Vajon van még ember, ki engem keres?
Utolsó reménybe vetett hitem,
Hideg, ...

Keserédes kettősség-érzet
Veszi körül a harcos-írót,
Ki küzd a személyiségével.

Ő időtlenül viaskodik
Magával, s riválisaival...
Az elme beszürküléséig.

Mert céltalanul csatangolni
Csak nem teljesen értelmetlen?!
Kíváncsiságot kell kelteni

A fásult, egykedvű emberben,
Ki ...