Ma gondolatban kifosztottalak
és Veled vétkeztem...
...magamra simogattam
a benned mélyen lüktető vágyad
és tested feszülő ívéhez idomultam...
Vétkezz velem! - jött felém gondolatod
és mellemből feltört mámoros sóhajom...
...pedig én akartam fékezni vérem,
de szemedből kilestem a feloldozást és
szemérmetlenül fontam magam ...

Szeretettel írom levelem
Ezen a hűs, nyári éjjelen.
Halványan pislákol a gyertya,
Rád gondolt kezemben a penna.
A naplemente juttatott eszembe,
S a szeretet adott tollat kezembe.

Régen azt hittem, hogy rossz korba
Szült engem az újvilág pora.
Hittem, nincsenek már királylányok,
Hős lovagok, repülő sárkányok.
Hittem, nincsen ...

Egy madárka repül előre az esős vihar peremén,
próbál kijutni kecses szárnyaival legelébb.
De mennél gyorsabb a madárnak feszes szárnya,
annál jobban veszik bele a ködös, zord viharba.

Hajdan madár voltam, ki napsütésben szállott énekelve,
Szárnyaim már nem hasítják a levegőt a nagy messzeségbe.
Utam gyámoltalan, melyen a sárban csúszok ...

Elakarsz menni innen
édes virágom mikor
az álomvilágom hiányol?!

Csak tagadni tudtam az
érzéseimet játszottam magammal
De most már nem tudok.

Fáj minden szó amit te ejtesz ki
szádon amit más csókol
és most annyit mondasz : mész!

Ez az idő nem most jött el
Mostantól minden napot úgy ...

Látom magunk, amint a piciny szobában
egymás testében-lelkében elmerülve
hagyjuk, hogy formáljon
szelíden vagy éppen őrülten a vágyunk...
Az idő mindent újra ad...- mondják.
(és kapaszkodom e szavakba)
Mert ezekkel a szavakkal
vigasztalom magam,
mikor lüktet bennem
egy kérdés:
- látlak még? ...

Ahogy a tollam elindul a papíron.
A gondolataim szárnyalnak messze.
Mert csak ő az ki írja mindezt.
Az-az a rólam szóló történetet.

Mindig vigasztal és segít a bajban.
Megment minden percben, órában ha akarom.
Ez a toll emel fel és ez mi éltet.
Szeretem is addig míg csak élek.

A Toll igen őt kezemben tartom.
S ha kell első nagy ...