Bájologva kacsintgat reád a felkelő napsugár,
kora reggel madár szóra pattan fel szemed.
Ideje kelni munkára, hamar kelj fel már!
Ásítozva, másnaposan vakarod fájó fejed.
Nyár van, június reggel hat óra,
öltözz hamar, mert ideje indulnod!
Szaladni kell gyorsan buszodra!
Ne késs, mert főnököd neked fel mond!
Dolgozz keményen, s ...
kora reggel madár szóra pattan fel szemed.
Ideje kelni munkára, hamar kelj fel már!
Ásítozva, másnaposan vakarod fájó fejed.
Nyár van, június reggel hat óra,
öltözz hamar, mert ideje indulnod!
Szaladni kell gyorsan buszodra!
Ne késs, mert főnököd neked fel mond!
Dolgozz keményen, s ...
Olvasták: 731
Élet,
Az Ön versének a helye...
Hajdanában, egykor régen
A négyszáznegyvenkilences évben...
Más idők jártak még erre
Hős napok a hun emberre...
Míg Attila nagy hun király
Követséget Bizáncból vár.
Priscos Rétort - mily szerencse,
Hogy sorsa idevezette.
Mert sorsa idevezette,
S mindezt papírra vetette.
Az utat is ...
A négyszáznegyvenkilences évben...
Más idők jártak még erre
Hős napok a hun emberre...
Míg Attila nagy hun király
Követséget Bizáncból vár.
Priscos Rétort - mily szerencse,
Hogy sorsa idevezette.
Mert sorsa idevezette,
S mindezt papírra vetette.
Az utat is ...
Olvasták: 713
Haza,
Befoghatod a számat,
megkötheted kezeimet.
De eszmém bennem tovább él,
s eljut azokhoz, akikhez kell!
Igen, akikhez kell,
akiknek ez kell.
Az igazság, a bizalom,
hozzátok el juttatom.
Néha nem értitek, mit cselekszem,
valamikor furcsán viselkedem.
Különcnek, örültnek tarthattok,
ám idővel ...
megkötheted kezeimet.
De eszmém bennem tovább él,
s eljut azokhoz, akikhez kell!
Igen, akikhez kell,
akiknek ez kell.
Az igazság, a bizalom,
hozzátok el juttatom.
Néha nem értitek, mit cselekszem,
valamikor furcsán viselkedem.
Különcnek, örültnek tarthattok,
ám idővel ...
Olvasták: 705
Élet,
Ma a forró nyárhoz öltözöm,
sétálok a sárga díszkövön.
Föntről izzón tűz le rám a nap,
bámulom a szökőkutakat.
Ragyogó most az én városom,
napfény nevet tetőn, házsoron.
A fák alatt árnyas tereken,
a korzózó ember megpihen.
Leülök egy piros padra én,
újságomat lebbenti a szél.
Ilyenkor az
sétálok a sárga díszkövön.
Föntről izzón tűz le rám a nap,
bámulom a szökőkutakat.
Ragyogó most az én városom,
napfény nevet tetőn, házsoron.
A fák alatt árnyas tereken,
a korzózó ember megpihen.
Leülök egy piros padra én,
újságomat lebbenti a szél.
Ilyenkor az
Olvasták: 640
És midőn eljő a várt újkor,
ember-ember farkasává válik.
Ők csak harcba hívnak olykor,
ahol ifjak vére másokért hullik.
Mondják hogy nem az emberre,
hanem tetteire inkább gondolunk.
Mint arra ki tett az életre,
s hozzá csak egy nap fordultunk.
Az értelmetlen hosszú küzdelmet,
az ott árva ...
ember-ember farkasává válik.
Ők csak harcba hívnak olykor,
ahol ifjak vére másokért hullik.
Mondják hogy nem az emberre,
hanem tetteire inkább gondolunk.
Mint arra ki tett az életre,
s hozzá csak egy nap fordultunk.
Az értelmetlen hosszú küzdelmet,
az ott árva ...
Olvasták: 659
Élet,
Mikor nem marad semmi csak az írás,
éjjelente nem vigasztal már a sírás.
Kiöntöm lelkem neked e pár sorban,
melyekben számomra megnyugvás van.
Ezek mind félelemmel telt stófák,
mint villanyoszlopon kósza gólyák.
Ha egyszer elmúlik a várakozó idő,
végre eljő számomra az áhított jövő.
S, mint ...
éjjelente nem vigasztal már a sírás.
Kiöntöm lelkem neked e pár sorban,
melyekben számomra megnyugvás van.
Ezek mind félelemmel telt stófák,
mint villanyoszlopon kósza gólyák.
Ha egyszer elmúlik a várakozó idő,
végre eljő számomra az áhított jövő.
S, mint ...
Olvasták: 747
Élet,