A szenvedést és a szenvedélyt egy kicsi határ választja el. A szerelem pedig inkább az első szinonimája.
Olvasták: 535
Az Ön versének a helye...
Nem e világhoz tartozok?
De szível, rendelkezek,
ami érted is dobogná.
Csak egyszer meghallgatná.
Szeretném mondani, barát,
mely bennem arca még él.
Még Ő engem szeret?
Szavaimat megismernél?
Az emlékek hozzám szólnak,
mely szépeket sorolnak.
Bocsánatkérésre gondolva,
kis szeretetre ...
Olvasták: 873
Szomorúságom, és bánatom elmondani nem tudom,
Ezért most szavakba fogva elmondom.
Imádkozom Hazámért, jövője a sötétség lenne,
Nem engedünk a sátánnak, hogy ezt meg is tegye.
Túl sok már a szenvedésből
Az Igazaknak,
Uram állj ki, védd meg Őket,
Adj hitet, erőt, bátorságot, kitartást részükre,
Ne hagyd el maroknyi ...
Ezért most szavakba fogva elmondom.
Imádkozom Hazámért, jövője a sötétség lenne,
Nem engedünk a sátánnak, hogy ezt meg is tegye.
Túl sok már a szenvedésből
Az Igazaknak,
Uram állj ki, védd meg Őket,
Adj hitet, erőt, bátorságot, kitartást részükre,
Ne hagyd el maroknyi ...
Olvasták: 791
Haza,
Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Odagyűl az utcagyermek:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
„Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol ...
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Odagyűl az utcagyermek:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
„Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol ...
Olvasták: 828
I.
Bennem,meddig?
Fától-fáig tüskeként él
-mint hosszú tél-
mint pogány imaszándék
szép arca rémuralma-
(mi maradt meg -belőle- mára?
hamu és hang)
II.
Maxiban-miniben,
áldott nyári szélben-mindég
legyűrte velem az éjszakát-
nekem mindig irgalmat ád...
nekem mindig irgalmat ...
Olvasták: 648
Hull a pelyhes fehér hó
Szánon csücsül a télapó
Minden gyermek várja már
A sok finom cukorkát.
Ám ők nem is sejtik még
Ott lesi őket a fogtündér,
És elviszi a fogakat
Mert azok majd kihullnak.
Hullnak, hullnak, mint a hó
Zsákba dió, mogyoró.
Ét csoki és kakaó,
Előttem a kandalló
Lába
Olvasták: 1302