Ma vörösbor kell, de nagyon!
Hadd bővüljön látóköröm,
táguljon tudatom!
Keserű napok jöttek hosszúsorban elém.
Végre elűzöm a napok fojtó kísértetét.
Vörösbor kell!
Az Isten sugallja, -szinte.
Vérvörös nektárt kínál,
a rejtekadó pince.
Iszom!
Megigazulnak agyamban a régi mondák, ...

A múlt mindig a fejem fölött fog lebegni.
A naplemente illatára feléled mindaz, amit
Titkolni, feledni szerettem volna akkor is.
Nem számít! Te, ha csak egy emlék is,
Egy elérhetetlen álom, pillantásod vigasz,
Úgyis fény, nyugalom. élet vagy még
Akkor is, ha életem legnagyobb bánat,
Legelérhetetlenebb álmom, keresztem vagy,
Nem tudnám feledni ...

Friss madárdal harsan kinn a kertben.
Bágyadt napfény csillan minden vízcseppen.
Nemrég esett, mint már napok óta,
ezért szól a vidám madárnóta.

Az égen még lusta felhők szürkéllnek.
Ezek adják alapszínét az égnek.
De már reménye van, hogy nem esik,
legalább is úgy gondolom, holnapig.

Az esőből most már nagyon elég volt!
A ...

Korral jár...







A korral jár rájönni arra, azért

szeretni, hogy szeressenek, emberi

dolog, de aki magáért az igaz

szeretetért szeret, az egy ...

Erős karral véd engem
Istennek egy angyala,
Mindig megvéd nagyobb bajtól,
Óvó keze kitárva.

Rossz lépéseim sorát
Sietve elhárítja,
Elhibázott útjaim
Újra, s újra javítja.

Magam ellen, ha vétek,
Egyre visszafordítja,
Szívem szertelen futását
Mindig rendre szorítja.

Meddig ...

Már csak te maradtál
szomjas tekintetű szentem,
rejtélyes mosolyú
kedves ismeretlen.
Rajongok érted!
Bőrödön cseppenként
csillog a méz.
Valahol
méhek kórusa zenél,
míg testedhez szokik,
simogat egy kéz.
Tied lettem
szomjas tekintetű szentem.
Osztozzék rajtam
az ördög és az isten!