Ha lehunyod a szemed és csendben emlékezel,
Életed könyvében sorokat keresel.
Beleszülettél egy beláthatatlan óriás világba,
Csak mesevilág volt gyermekkorod csodát váró álma.

Mint tapasztalt szélmalom vívtad meg harcodat,
Bölcs voltál, s hitted: önmagad irányítod sorsodat.
Alkottál, teremtettél, jót és rosszat tettél,
Jártál a ...

Kérdezte tőlem tegnap
Egyik fiatal klubtag:
Fáj-e, s milyen a halál?
Én nem vagyok avatár,
Sem jós, vagy boszorkány,
Nem dalolok, mint csalogány,
De ismerem a halál felé
Vezető széles, tömeges utat,
Melyen az ember kutatja a múltat:
Vajon mit rontott végleg el,
Mivé lett, s más miért ünnepel,
Mikor néki nagy a bánata,
Elviszi a ...

Ég Úrasszonya, Föld Helytartónője,
Poklokon is Császárnő: csupa kegy,
Választottadként Mennyei Körödbe
Végy engem is, hű keresztényedet,
Bár érdemem rá semmi nem lehet.
De hisz ha volna bűnöm bármi, túlnő
Jóságod rajta bőven, édes Úrnő
S e jóság nélkül senki nem kapott
Helyet az égben...Vallom hát, szívemből,
Élni-halni e ...

Egy bűnöm van énnekem,
csak egy: az, hogy szeretlek.
Szeretlek én mindennél jobban,
de a szívem Teérted mindhiába dobban.

A bánat elhatalmasodik most rajtam,
ha rágondolok, hogy nekem már nem vagy.
Bánatos szívem rettentően szorít, s fáj,
úgy érzem hamarosan megöl a magány.

Nem lehetek Veled, s ez fáj nagyon,
elhagytál engem, ...

Még mély hó települ a téli földre,
Erdőn, mely csak a zöld levélre büszke,
Szürke súly a ködös fagy zúzmarája,
S el kell hagyni a szép Körös vidékét
És sietni Dunánk felé, urunkhoz.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.

Nem tart vissza folyó, s az ingovány sem,
Mert fagy fogja hideg vizét keményen.
Hol nemrég evezett a föld ...

Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj ...