Költő, ha költő, - utazó.
Isteneket ki nem nevet,
de isteneket nem hisz el, -
és nem hisz hitetleneket.

Ily utazó nem hisz: csodál.
Mindent. Örömet, bánatot,
közönyt, s gyönyörű lázadást,
s emberben furcsa – állatot.

„Nem tudom”-nál nem szól: - Tudom!,
mert a ...

A szomorúság ott van abban,
ha a becsület ily halott
egy tájon, mint itt, - Magyarország,
hát ilyenek a magyarok?!

Nem mind ilyen, tudom, de mégis
túl sok lélekben ott rohad
múlt, s jelen együtt, s látszatokkal
egy nemzetet butítanak.

A nagy tolvaj, ha lop magának,
sok más lelket is mélybe ránt,
s csak fosztogat? Többet tesz ennél:
kis ...

Az Egyesület volt élete. S álma
még szebb, mikor macskaszem ragyogása
ott volt benne, és felfénylett a hűség
macskaszemekben, délceg gyönyörűség
nyávogásba, s csendbe rejtett világa, -
cicájával a világot bejárta,
beutazta, és könyvet is írt róla,
így lett, - számomra, - a Macskák Tudósa,
s színes lapjában hány cica jelent ...

Hitler miként jött? Benne volt a rabló
állatember, de még csaló mese
kellett, tudta, s hegedűk zengő húrján
azt játszatta: - Béke az érdeke!

Munkát hozott, - és hízelgett a népnek:
- A német faj minden másnál nagyobb!
S német lelkekben már morogni kezdtek
a harapásra kész vadállatok…

Ne szépítsd, magyar, Horthynál is így volt,
csak ...

Mozgás hallik a templomból, lehet, hogy ő… az Isten?
Késői órán templomszolga szolgálatban nincsen.
Kinéz az Isten, elámul, itt egy „barbár”.
Visszanézek, én e terhet nem bírom már.

Megfordulok, térden állva felajánlom a lelkem,
Megtérten sírok, imára összekulcsolom ...

Égig érnek a fák, a magyar, az erdő,
Égig érő fákban van a magyar erő.
Égig érő erdőben, most nagy vihar dúl…
Égig érő embereknek lelke dúl-fúl.

Dúl a lelkünk, mert eddig csizmák tapostak,
Dúl a lelkünk, mert megint rajtunk taposnak!
Dúlunk-fúlunk, mert most a pénztőke tapos,
Dúlunk-fúlunk, mert magyarságunkba tapos!

Magyarok ...