Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Isten

110 


A zsúfolt bankban sorban állok

éppen, amikor egy fegyveres rabló

ront az épületbe és állon

vágja a biztonsági őrt, majd tapló



módon üt - vág és így kiált: - Ez

egy bankrablás! A kezeket emeljék

jó magasra! Ekkor hirtelen

megáll a bandita, megtörli szemét,



igen óvatosan körülles.

- ...
Olvasták: 393
Részletek
Az Ön versének a helye...
Míg ballagok a Józsefhegyi úton,
eltűnődöm: miért hegy, mikor domb csak?
Hát, persze, ezt-azt átnevez az érdek,
s nem csupán dombot, - mennyi más fogalmat!
Tetszik nekem ez a kis félvad Éden,
különösen most, mert díszben a hársfa,
s lombruhájára halvány sárgát öntött,
s illatot lengő virágfiolája.
Kopóid jönnek, Ádám, jól ...
Olvasták: 497
Részletek
Meglátni az igazi szépet,
tudni becsülni az értéket,
amely díszíti az életet,
így megőrizni az értékeket.

A művészet célja ezért nemes,
mindég pallérozni a lelkeket,
így gazdagítani az embereket
és nemesíteni az életet!

Az igazi művész e célokat szolgálja,
így lesz a művészetek hiteles szolgálója.
Ezért gyönyörű a ...
Olvasták: 374
Részletek
Volt nyarakat viszek olykor magammal
új nyáron át, s egy kertre gondolok.
A kártyázók körülülték az asztalt
(szívszorító: már mindegyik halott).
Engem főleg a lapok érdekeltek
kezükben, akkor: rajtuk mi a kép?
Makk alsó, felső, tök ász, király, dáma..
Megcsodáltam kis életek hitét, -
de elhúzódtam tőle. Mire vágytam?
Messzeségre, melyben ...
Olvasták: 437
Részletek
A zene szépségtengerén
hajózom elbűvölt lélekkel.
Kálmán Imre zenéjén
ábrándozom teljes szívvel.

Hajózni nemcsak a csodálatos Balatonon lehet.
A partitúrák a szívemben új életre kelnek
és megőrzött dallamaikkal díszítik az életet.
Kálmán Imre zenei álmai leírva is remekelnek.

Szinte hajózom a kálmán-imrei zene hullámain!
A nagy ...
Olvasták: 387
Részletek
Kertek. Hangok. A dőlő ég alatt
virágláng néz felém, majd átszalad
túloldalra. Szökkenő levelek.
Jegenye sóhajt: menne, s nem lehet.

Szobrocska gyík mozdulatlan szeme
kis csend-tükör. Időt elrejtene,
de múlt fényekből felépül a híd,
s viráglángot volt kertből visszahív.

Utcák, virágok, a platánfa-sor..
A Végtelen elveszett ...
Olvasták: 344
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére